Még nincs vége a válságnak
Mint Koji László, a szervezet alelnöke lapunknak elmondta, nem meglepő a végső összegzés eredménye, hiszen az építőipari termelés mélyrepülése már több éve tart, s tavaly semmi jel nem utalt arra, hogy bármi is megmozdult volna az ágazatban.
A termelés volumene az év minden hónapjában alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában, s mindkét építményfőcsoport termelése kisebb volt az egy esztendővel korábbinál. Különösen fájdalmas a lakásépítések zuhanórepülésének kitartó tendenciája. Tavaly 20 823 új lakás épült, 35 százalékkal kevesebb, mint 2009-ben. A kiadott építési engedélyek száma 17 353 volt, ez 39 százalékos csökkenést jelent az előző évi adathoz képest.
A lesújtó képet tovább árnyalja, hogy az év második felének minden hónapjában folyamatosan csökkent mind az építőipari vállalkozások által megkötött új szerződések száma, mind a szerződésállomány volumene. A december végi szerződésállomány volumene 13,3 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 26,6, az egyéb építményeké – mint például az utak, vezetékek szerkezetkész építése – 1,9 százalékkal volt kisebb, mint 2009 végén.
A szakmai szövetség évről évre felméri azt is, hogy a különböző nagyságú vállalkozásoknak hogyan alakul a teljesítménye. Koji László elmondása szerint a gazdálkodási feltételek romlása erősen rányomta a bélyegét a cégekre, tavaly szinte valamennyinek csökkent a termelése, egyedül a 10-19 főt foglalkoztatók tapasztalták a teljesítmény szinten maradását. Egyébként – tette hozzá – továbbra is megmaradt az 50 fő alatti kisvállalkozások termelésben betöltött domináns szerepe az ágazatban: a kisszervezetek adják az építőipari termelés kétharmadát.
Összefüggésben a termelés mérséklődésével 2007-től a foglalkoztatás mértéke is minden évben jelentősen csökkent (2007-ben 8,3, 2008-ban 3,1, 2009-ben további jelentős, közel 10 százalékos mérséklődés következett be), 2010-ben a foglalkoztatottság az előző évi szinten ismétlődött. Vitathatatlan az is, hogy az építőipar fizetés szempontjából sem túl vonzó: az átlagkereset 153 003 forint volt tavaly. Ugyanakkor az országban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 202 576 forint volt. Ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 206 848 forintot ért el. Míg nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,4 (a versenyszférában 3,3) százalékkal haladták meg az előző évit, addig az építőiparban csupán 0,5 százalékkal nőttek az átlagkeresetek.
A szakember szerint a közeljövőben legfeljebb az állami infrastruktúra-bővítés jelenthet érdemleges keresletet az ágazat számára. Ezért is tartja fontosnak, hogy felgyorsuljanak – az elsősorban uniós forrásokból finanszírozott – ilyen jellegű beruházások. Az Új Széchenyi-terv keretében tervezett programok ugyan jelentős építési munkákat igényelnek majd, ám kedvező hatásuk csak késleltetve érvényesül az építőiparban. Az ÉVOSZ alelnöke összességében úgy látja: az ágazatban nincs vége a válságnak, a konszolidációra még várni kell.
Építőipari árak
Tavaly az építőipari termelői átlagárak 1,1 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél; a növekedés messze elmaradt a 4,9 százalékos inflációs szinttől. De az építőipari árnövekedés az előző négy évben egyszer sem érte el az infláció mértékét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.