Miért nyomott padlóféket a magyar ipar?

A munkanaphatástól megtisztított index augusztusban 2,9 százalékkal emelkedett. A termelés az év első nyolc hónapjában 8,7 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás augusztusban 5,7 százalékkal visszaesett.

Az ipari export az év első nyolc hónapjában 11,4 százalékkal, augusztusban 2,5 százalékkal bővült 2013 azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóipar exportértékesítésének közel felét adó két alágból a majdnem egyharmad részt képviselő járműgyártás kivitele augusztusban 10,8 százalékkal nőtt. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export közel hatodát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene 1,1 százalékkal csökkent.

Az ipar belföldi értékesítése január–augusztusban 1,4 százalékkal, augusztusban 0,3 százalékkal nőtt 2013 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai augusztusban 2,4 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2014 augusztusában a feldolgozóipar termelése 0,1 százalékkal, a csekély súlyú bányászaté 2,7 százalékkal emelkedett 2013 azonos időszakához viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 4,0 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez mérten.

Augusztusban a feldolgozóipar tizenhárom alága közül hatban regisztráltak termelésnövekedést, a többi alágban 0,2 és 8,1 százalék közötti volumencsökkenés figyelhető meg az előző év azonos hónapjához képest. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés közel egynegyedét adó járműgyártás kibocsátása – az eddigi kétszámjegyű bővüléssel szemben – 4,9 százalékkal emelkedett. Az iparág növekedési ütemének erőteljes lassulását elsősorban egy hosszantartó üzemleállás okozta. A második legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés majdnem egyhetedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,7 százalékkal mérséklődött. A kismértékű csökkenésben az orosz embargó is szerepet játszott.

A feldolgozóipari rangsorban harmadik alág, a feldolgozóipari termelésből egynyolcaddal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 1,4 százalékkal nőtt. Az iparág két domináns szakágazatából a kisebbik híradás-technikai berendezés gyártásában jelentős visszaesést (17,1 százalék), míg a nagyobbik elektronikus fogyasztási cikkek gyártásában számottevő növekedést (21,7 százalék) regisztráltak. A legkisebb súlyú alág, a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásában folytatódott a növekedés: az alág kibocsátása augusztusban 13 százalékkal bővült, mind a hazai, mind a külpiaci eladások kedvező alakulásának köszönhetően.

Csökkenést mértek három közepes súlyú alágban: a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban (6,1 százalék), a gép, gépi berendezés gyártásában (4,8 százalék), valamint a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában (2,2 százalék). Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 8,1 százalékkal a vegyi anyag, termék gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, főként az iparág több mint felét kitevő műanyag-alapanyag gyártás erőteljes visszaesése miatt.

2014 augusztusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 0,4 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 4,7 százalékkal visszaestek, míg az új exportrendelések 0,3 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány 18,2 százalékkal haladta meg az előző év augusztusit.

2014 első nyolc hónapjában – 2013 azonos időszakához viszonyítva – az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 6,3 százalékos bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,4 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.

2014 január-augusztusában Magyarország minden régiójában nőtt az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékű volumenbővülést ebben az időszakban Nyugat-Dunántúlon (18,1 százalék) regisztrálták, míg a többi régióban 2,9 és 17,2 százalék közötti növekedést mértek.