Nagyot zuhant a lakáspiac

Egyre erőtlenebb a lakásépítési piac: igaz, már évek óta lejtmenetben van az ágazat, de a gazdasági válság tovább rontott a folyamatokon, tízéves mélységbe taszítva az építési engedélyek számát. Egyik évről a másikra bő egyharmaddal kevesebb, mindössze 28 ezer lakásra adtak ki ilyen paszszust. Eközben 32 ezer új otthon vált beköltözhetővé. „Trendfordulóhoz érkeztünk” – fogalmazott Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület ügyvezető elnöke. 1991 óta most történt meg ugyanis először, hogy több lakást adtak át, mint amennyire építési engedélyt kértek. A szakember véleménye szerint ha nem születik meg rövid időn belül egy átgondolt koncepció mentén kidolgozott lakáspolitika, akkor akár 50 éves mélypontra, 19 ezer alá is kerülhet a megépülő lakások száma. Az egyesület továbbra is azon a véleményen van – szögezte le az elnök –, hogy az állam nem vonhatja ki magát a szektor támogatásából, erre a célra évente a GDP 1-1,5 százalékát kellene fordítani.

Érthetetlen, hogy az állam kivonult erről a területről, amely egyébként – a háttériparral együtt – 160-200 ezer embernek ad munkát – mondta lapunknak Varjasné Székely Éva, a Quadrat Kft. ügyvezető igazgatója. „Úgy látszik, nincs szükség arra a bevételre, ami ebből a szektorból a kincstárba kerülhetne” – tette hozzá a szakember, aki egyúttal a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének elnöke. Számításaik szerint ha lendületet kapna az ágazat és megépülhetne a kívánatosnak tartott évi 40 ezer lakás, az évente 360 milliárd forint tiszta adóbevételt eredményezne. Most viszont elkeserítő a lakásépítő cégek helyzete: senki nem indít új fejlesztést, a vállalkozások a tartalékaikat élik fel, közben minimálisra csökkentik a létszámukat. Szerinte az az egyik legnagyobb gond, s ezt cége is a saját bőrén tapasztalja, hogy teljesen beszűkültek a források, túlzottan magasak a hitelkamatok. Így nemcsak az új beruházásokhoz nincsenek meg a finanszírozási feltételek, de nincs fizetőképes kereslet sem.

„A bankok behúzták a kéziféket” – értékelte a helyzetet Hunyady Attila, az Al Holding elnöke. A fővárosi ingatlanfejlesztők között dobogós helyen álló cég szintén nem indított tavaly új beruházást, osztozva azon társaságok sorsán, melyek nem tudtak hitelhez jutni. Most, amikor általános a bizalomhiány a vállalatok körében, mindenki kivár – mondta a cégvezető, hozzátéve: sokan nagy reményeket fűznek a közelgő kormányváltáshoz. Arra számítanak, hogy az új kormányzat kialakítja a szektor jelentőségével számoló lakáspolitikát és a hozzá kapcsolódó támogatási rendszert. S nem mellesleg, ismét hozzá lehet majd jutni kedvező kamatozású forinthitelekhez. Attól nem fél a szakember, hogy a befagyott, számos üzem bezárására kényszerülő építőanyag-ipar nem tud gyorsan magához térni, ha esetleg kedvező irányban változna a szabályozás és a finanszírozás. Úgy véli, van akkora felhalmozott készlet a gyárakban, hogy elindulhassanak a beruházások.

Tavaly egyedüliként indított a fővárosban új projektet a nagy ingatlanfejlesztők egyike, a Pesti Házak Zrt., 110 lakást kezdtek el a Dandár utcában, az építkezés az idén be is fejeződik. Bankjuk ugyanis a legnagyobb válság idején hajlandó volt hitelt nyújtani számukra. Kerényi Gyula vezérigazgató azért nem teljesen elégedett, hiszen 2009-ben mindössze 800 millió forintos árbevételt realizáltak lakások eladásából, ám ez még a negyedét sem éri el az egy évvel korábbi összegnek.

A fejlesztők hozzá akarnak jutni a pénzükhöz, ezért most 10-15 százalékkal a bekerülési ár alatt kínálják a készleten lévő lakásaikat. Pár lakást a Pesti Házak is ilyen feltételekkel értékesít. Hozzátette ugyanakkor, ez természetszerűleg kizárólag a meglévő készletek esetén lehetséges, új terméket senki nem hoz létre. Így az áron alul történő vásárlás már csak igen korlátozott számban elérhető. Kerényi Gyula optimista a jövőt illetően, erősen megnőtt ugyanis a cég honlapjának látogatottsága. A tavalyinál tízszer többször kattintottak az oldalaikra, s ez még a válság előtti érdeklődést is felülmúlja.

Az EU e körbe sorolja a szociális célú lakásépítést, -felújítást, átalakítást is, sőt a magánlakások felújítását is. Az egyesület szerint az áfacsökkentés lehetne az ágazat válságkezelésének egyik eszköze.

Az EU e körbe sorolja a szociális célú lakásépítést, -felújítást, átalakítást is, sőt a magánlakások felújítását is. Az egyesület szerint az áfacsökkentés lehetne az ágazat válságkezelésének egyik eszköze.-->