Nyomdaipar: lassú fellendülés
A nyomdaipari ágazatban már 2008-ban elkezdődött a receszszió. A KSH iparági statisztikái szerint a nyomdaipart is magában foglaló papírgyártás és nyomdai tevékenység szakágazat árbevétele 2007-ben még 446 milliárd forint volt, ez egy évvel később 435 milliárd forintra, tavaly pedig 418 milliárd forintra csökkent.
A Nyomda- és Papíripari Szövetség által tavaly készített elemzés szerint az ágazat árbevétele 2008-ban az előző évihez képest mintegy másfél milliárd forinttal csökkent, a forgalmon belül pedig átrendeződés történt: 2007-hez viszonyítva nőtt a belföldi értékesítés, ugyanakkor viszonylag nagyobb mértékben esett az export. A termelés mennyisége és az értékesítés egyaránt 5 százalékkal csökkent az előző évhez képest 2008-ban. Ehhez képest érdekes fordulat következett be 2009 első felében: bár a belföldi értékesítés 12 százalékkal maradt el az előző év hasonló időszakához viszonyítva, az export nagysága kicsivel ugyan, de meghaladta az egy évvel korábbi hasonló időszaki adatokat. Ez utóbbi annak tükrében igen meglepő, hogy Európában mindenhol a piacok szűküléséről számoltak be abban az időszakban. Összességében azonban egyértelműen megmutatkozott, hogy a válság rendkívül kedvezőtlenül hatott a nyomdaiparra. A legnagyobb visszaesést külföldhöz hasonlóan Magyarországon is a sajtótermékek, a könyvek és a reklámkiadványok szegmense szenvedte el, itt negyedével-ötödével csökkent a megrendelések száma és értéke.
A termelés visszaeséséből is következik a magyarországi nyomdaiparra évek óta jellemző tendencia, miszerint évről évre kevesebb a szakmában működő regisztrált szervezet. Míg 2006-ban 5592, nyomdai tevékenységgel foglalkozó vállalkozást tartottak nyilván, ez a szám 2008. december 31-én 5371 volt. Ráadásul 2009-ben a korábbi évekhez képest is megnőtt a cégmegszűnések száma, összesen 113 esetben rendelte el tavaly a bíróság nyomdai cégek megszüntetését, ebből 71 esetben felszámolással. E tekintetben kedvező változás következett be 2010 első fél évében, hiszen ebben az időszakban 31 olyan vállalkozás végelszámolását vagy felszámolását rendelte el a bíróság, amelynek fő tevékenységében szerepel a nyomdaipari tevékenység, míg a tavalyi év hasonló időszakában 49 cég neve szerepelt a Heti Csődértesítőben. Összesen tehát harmadával kevesebb vállalkozás zárta be kapuit, ráadásul a megszűnt cégek egyike sem nagynevű, tradicionális nyomda. A belső szerkezeti arányok a vállalkozások számának folyamatos csökkenése ellenére továbbra is változatlanok az iparágban: a legtöbb cég alkalmazottainak a száma 1–9 fő között mozog, míg 250 fő feletti vállalkozás mindösszesen kilenc van.
A cégek számának morzsolódásával párhuzamosan visszaesett a magyarországi nyomdaipar által foglalkoztatottak létszáma is, ezzel egy időben megugrott az ágazaton belüli munkanélküliségi ráta. Ezt mutatja, hogy a 2008-as évvel összehasonlítva 2009 első felében megduplázódott az álláskereső nyomdászok száma. A jövedelmeket vizsgálva kismértékű, de folyamatos növekedés tapasztalható, ezen belül a szellemi foglalkozásúk átlagjövedelme nőtt nagyobb mértékben. A 2009-es első fél évében a jövedelmek 4 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához képest.
Bár az előbbi adatok értelmében már 2008-ban is érezhető volt a visszaesés a nyomdaiparban, ez az esztendő mégis a beruházások éveként kerül be az iparág hazai történetébe. Az elmúlt öt évben ugyanis soha akkora nagyságrendű beruházás nem történt az ágazatban, mint 2008-ban: összesen közel másfél milliárd forinttal többet költöttek új eszközökre a hazai nyomdák, mit egy évvel korábban. A legnagyobb arányú fejlesztés a nyomtatás területét érintette. A beruházások volumenében a visszaesés már 2009 első felében megmutatkozott, a fejlesztések aránya alig haladta meg az előző év 40 százalékát. Az év második felében pedig egy jelentősebb beruházási stop következett be az iparágban tevékenykedő cégeknél, a csökkenő megrendelések és bevételek tükrében a nyomdák számos beruházást elhalasztottak vagy leállítottak.
Érdemes egy pillantást vetni az iparág árbevétel szerinti tíz legnagyobb cégének pénzügyi adataira is, az előbb említett általános iparági trendek tükrében. A toplistában szereplő számok alapján elmondható, hogy a legnagyobbak forgalmát az iparági átlagnál kevésbé érintette a recesszió, felük növelni tudta az árbevételét tavaly az azt megelőző évhez képest, de amelyeknél csökkenés történt, ott is „csak” 5-10 százalék körüli. A tíz legnagyobb nyomdaipari cég adózott eredményeinek alakulását nézve nehéz lenne első blikkre megmondani, hogy válság volt tavaly, hat vállalkozás ugyanis javítani tudott az adózott eredményén az előző évhez képest, veszteséges pedig csak három volt.
Bár a magyarországi nyomdaipar már a válság utáni fellendülés első jeleit produkálja, és elkezdett nőni a megrendelések volumene, az idei évre rányomhatják a bélyegüket a nyomdászat első számú alapanyagának, a papírnak az ellátási problémái. Az európai papírgyártásban és -ellátásban ugyanis komoly problémák jelentkeztek a világban fellépett cellulózszűke miatt, és ez a hazai nyomdákat is igen kellemetlenül érinti, hiszen meghosszabbodtak a beszerzési határidők, mindamellett hogy a hazai papír-nagykereskedők egységesen emelték a nyomdászat első számú alapanyagának az árát. A magyarországi nyomdák nagyságrendileg évi 600 ezer tonna papírt használnak fel, és szinte kizárólag importból látják el magukat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.