Padlón az építőanyagok gyártói
A lakás- és irodaépítések mélyrepülésének egyik legnagyobb vesztese a hazai téglaipar éllovasa, a Wienerberger Zrt., amely egy év alatt bevételeinek több mint feléről volt kénytelen lemondani: a 2008-as 28 milliárdos értékesítési eredménnyel szemben mindössze 12 milliárd forintért tudta eladni termékeit. Adózás utáni eredménye két éve még 2,5 milliárd forintra rúgott, tavaly viszont 7,5 milliárdos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. A Tondach Zrt. – a hazai cserépgyártópiac első számú szereplője – szintén megsínylette a piaci pangást, bevételei 12,3 milliárdról 8,8 milliárdra fogyatkoztak 2008-ról 2009-re, vesztesége pedig megközelítette a kétmilliárd forintot. Ezek az adatok is jelzik: a magyar tégla- és cserépipar igen súlyos helyzetbe került az elmúlt évben. A hazai cseréppiac visszaesése meghaladja a 25 százalékot. Ez ugyan önmagában még nem tűnik tragikusnak, ám azt is figyelembe kell venni, hogy már 2008-ban is jelentős volt a piaci zuhanás. A téglaipar helyzete viszont már tényleg válságosnak mondható, hiszen felvevőpiaca szinte kizárólag az újlakás-építés, mely – a szakmai értékítélet szerint az elhibázott kormányzati intézkedések miatt – gyakorlatilag leállt. A téglaipari visszaesés terméktípustól függően 30-40 százalékos volt – egyes cégek esetében ennél is nagyobb. Ennek egyenes következményeként a válság kezdete óta mintegy tíz hazai gyár zárt be végleg, de a szakmai jelzések szerint további üzemekre is lakat kerülhet mindkét szektorban.
A cementipart is hátrányosan érintette az építőipari termelés volumenének évek óta tartó csökkenése: a belföldi értékesítés és felhasználás tavaly durván egyötödével esett vissza 2008-hoz képest. Paradox helyzet, hogy miközben beszűkültek az exportpiacok (hiszen a környező országok is szenvednek a válságtól), fel kell venni a versenyt az importtal is, amely csaknem ötödét teszi ki a magyarországi felhasználásnak. A piac legjelentősebb hazai reprezentánsa, a Duna-Dráva Cement Kft. tavalyi 39 milliárd forintos nettó bevétele 14 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál, ám adózás utáni eredménye csaknem a felére, 9,9 milliárdról 5,5-re zuhant. A Holcim Hungária Zrt. – az építőanyag-ipari ágazat bevétel szerinti rangsorában a harmadik – 29 milliárdos értékesítése 10 milliárddal maradt el a 2008. évitől. Adózott eredménye viszont erősen zuhant, a válság kezdetének évében még 3,5 milliárd volt, tavaly viszont mínusz 685 milliót könyvelhetett el.
A beton- és betonelemgyártás alakulása jól mutatja a piac jelenlegi helyzetét: miközben óriásit, több mint 60 százalékot esett a lakosságnál és a magasépítéseknél felhasznált anyagok termelése, bővült – mintegy negyedével – az út- és mélyépítési termékek eladása. Igaz, az összvolumenben ezek nem jelentenek számottevő tételt. A szakmai szereplők közül legelöl álló Frissbeton Kft. – az útépítési aktivitásnak köszönhetően – némileg még gyarapítani is tudta bevételeit az elmúlt évben – 19,2-ről 20,2 milliárd forintra. Adózott eredménye pedig még ennél is jóval nagyobb arányban nőtt, 928 millióról 1,7 milliárdra. A Leier Hungária már nem volt ennyire szerencsés, kissé visszaestek az értékesítései, ugyanakkor adózott eredménye mintegy harmadával – 1,5 milliárdra – csökkent. Ám ez nem véletlen, hiszen termékei elsősorban a házépítéseknél hasznosíthatók.
A nyílászárók (ajtók, ablakok, kapuk) gyártóit is alaposan megtépázta a válság.
Az ablakgyártás volumene a 2008. évi 9-10 százalékos csökkenés után tavaly tovább zuhant 15-17 százalékkal. Ezen belül a PVC-alapanyagú szerkezetek gyártása esett jobban (mintegy 20 százalékkal), a faablakgyártók termelése 7-9 százalékkal csökkent. A válságba azonban „besegítettek” a külföldi konkurensek, főleg a lengyel import nőtt erőteljesen. Ebből a szegmensből egyedül a Velux Magyarország Kft. tűnik ki, bevételei ugyan kissé visszaestek az elmúlt évben, ám nyereségét csekély mértékben növelni tudta, elsősorban annak köszönhetően, hogy sikerült megőriznie az exportpiacait. Árbevételének mintegy 90 százalékát a külföldi értékesítések adták.
Az építészeti üveggyártás és -feldolgozás is visszaesett, bár korántsem olyan mértékben, mint az építőanyag-ipar legtöbb szegmense. A hazai síküveggyártás talpon maradását főként az európai kapacitások beszűkülésével magyarázzák. A feldolgozott termékek piacát jórészt a panelprogram biztosította. A magasabb feldolgozottsági szintű, nagyobb hozzáadott értéket képviselő termékek forgalma pedig azért nem csökkent tavaly, mert még tartottak a 2008-ban kezdődött magasépítési projektek befejezési munkálatai. Ám az idén már nem folytatódik a kedvező trend, mivel tavaly nem indultak új beruházások, az uniós projektek lelassultak, továbbá megálltak a lakosságot célzó felújítási programok, közöttük a panelprogram.
A piaci szereplők nem túlzottan optimisták az idei kilátásokat illetően, a jelek arra mutatnak, hogy még nincs túl a válságon az építőipar, amely az előállított termékek felvevőpiaca lehetne. A szakma képviselői bíznak abban, hogy a javaslataik alapján megvalósuló épület-korszerűsítési és lakásépítési kormányzati intézkedések beindítják a piacot.
Az energiatakarékosságot szem előtt tartó program főként a kis- és középvállalkozásoknak nyújthat esélyt, s nem mellesleg új munkahelyek százai jöhetnek létre. A szükséges forrásokat részben az uniós pénzek átcsoportosításával, részben a széndioxid-kvóta értékesítéséből származó bevételekből teremtenék elő. Egy úgynevezett „zöld” bankot is létrehoznának, mely kedvező konstrukciókkal segítené a beruházásokat.
Az ágazati szereplők az idei kilátásokat is meglehetősen borúsnak ítélik, bár remélik, hogy a tervezett kormányzati intézkedések beindítják a piacot. Munkatársunktól-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.