Papírágazati trendforduló

Újra felfelé indulhat az elmúlt évek lejtmenete után a hazai papíripar termelése. Míg 2008-ban még évtizedes mélypontra zuhant a szektor kibocsátása, jövőre már rekordszámokra van kilátás. A fő ok: az osztrák Prinzhorn csoporthoz tartozó Hamburger Hungaria (HH) Kft. hivatalosan október közepén átadott, ám június óta próbaüzemelő, 60 milliárd forintért felépített dunaújvárosi gyára jövőre már akár 350 ezer tonnányi papírt is előállíthat.

„A beruházás a csoport eddigi legnagyobb értékű fejlesztése” – érzékeltette a dimenziókat Szikla Zoltán, a HH ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak. Hogy az új üzem mennyire fontos szerepet tölt be a cégcsoporton belül, jelzi, hogy az évi másfél millió tonna papírt gyártó Prinzhorn a másik magyar gyárával (Dunapack) együtt immáron a teljes kapacitásának egyharmadát fogja előállítani hazánkban.

„A csomagolóanyag-gyártók üdvözlik a kapacitásbővülést, az ugyanis serkentőleg hathat a piacra, és az árakat is kedvezően érintheti” – érzékeltette lapunknak Szőnyi Zoltán, a Duropack-Starpack Kft. marketingvezetője a beruházásnak az iparág más szereplői számára is pozitív következményeit. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez a hatás korlátozott, hiszen azokat a magyar vállalatokat, amelyek a dunaújvárosi hullámalappapír felvásárlói lehetnének, csak korlátozottan érinti a beruházás, alapanyag-szükségletük nagy részét ugyanis a külföldi anyacégük gyáraiból szerzik be, nem pedig hazai termelőktől. Számukra is jelentős üzenetet hordoz azonban, hogy az egyik legjelentősebb európai szereplő ekkora összeget fektet be az ágazatba, hiszen ez a szektor hosszú távú növekedési potenciáljára mutat rá – tette hozzá.

Az ágazat sokasodó problémái tavaly vezettek „összeomláshoz”, a lábatlani Piszke Papírgyár jelentősen csökkentette kapacitását, a szolnoki Mondit pedig bezárták. Az iparág ismerői szerint a fő gondot az jelentette, sőt mindmáig az jelenti, hogy a papírgyártók versenyképességét jócskán rontja a drága hazai energia. Emiatt magas az import aránya; egyes papírtípusokat például szinte száz százalékban külföldről biztosítanak a kereskedők.

Pedig a külső körülmények nem rosszak – mondta Szikla Zoltán –, hiszen a papír iránti igény folyamatosan nő. Ennek fő oka a papíralapú csomagolóanyagok iránti kereslet folyamatos bővülése. A trendet erősíti, hogy a csomagolóanyagok alapanyagaként használt hullámpapírt szinte kizárólag – a környezet számára kis terhelést jelentő – újrahasznosított papírból állítják elő, ez egyre inkább fontos szempont – vélekedett Peller Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövetség főtitkára.

Nem véletlen hát, hogy a HH üzeme is hullámalappapír gyártására specializálódott; a papírfajta hazai kibocsátása ezzel jövőre az előző évek átlagos értékének duplájára nőhet. Az ország teljes papírtermelése egyébként a HH új gyártósorával együtt 610 ezer tonna lesz jövőre, ez hozzávetőleg 60-70 milliárdos bevételt jelent majd a gyáraknak.

Az irodai papírokat gyártó legnagyobb hazai cég a szolnoki Mondi volt, amely 2008 márciusában beszüntette a gyártást. Hasonló a helyzet az egészségügyi papíroknál: ezt a szegmenst a Piszke Papír bezárása rendítette meg.

Az irodai papírokat gyártó legnagyobb hazai cég a szolnoki Mondi volt, amely 2008 márciusában beszüntette a gyártást. Hasonló a helyzet az egészségügyi papíroknál: ezt a szegmenst a Piszke Papír bezárása rendítette meg.-->