Támogatást vár a biotechnológia
„Az Európai Unióhoz 2004-ben, illetve utána csatlakozott országok közül Magyarországon a legerősebb a biotechnológia a régióban, de szorosan ott van a nyomunkban Lengyelország és Csehország” – kezdte a jelentés főbb megállapításainak ismertetését Ördögh Antal, a Magyar Biotechnológiai Szövetség ügyvezető igazgatója. Elmondta, hogy az EU egészét tekintve „a fejlett európai országokkal egyelőre még nem tudjuk felvenni a versenyt, de hosszú távú célkitűzésünk lehet, hogy felzárkózzunk a német régiók szintjére”. Ehhez mindenképpen folytatni kell azt a munkát, ami húsz évvel ezelőtt a magyarországi biotechnológiában elkezdődött, ám ez nem megy a kormány egyértelmű és érdemi támogatása nélkül.
Az eddig elért eredmények látványosak. 2004-ben még 55 volt a biotechnológiai cégek száma, ma 85. Ezek közül 37 működik a piros biotech, 10 a bioinformatika, 19 a fehér biotech és ugyancsak 19 a zöld biotech területén.
A szektorelemzés szerint 2004 és 2010 között a 85 hazai biotechnológiai cég árbevétele évente átlagosan 26 – a 2008-ban kirobbant globális válság előtt 42 – százalékkal, 17 millió euróról 71 millió euróra nőtt. Vagyis Magyarországon is bebizonyosodott, hogy a biotechnológia viszonylag válságbiztos ágazat, amely a növekedés egyik motorjává válhat. Hasonló a dinamizmusa a foglalkoztatásban is: 2004 és 2010 között több mint háromszorosára, 590 főről 1816 főre nőtt az itt dolgozók száma. A szektoron belül a piros (orvosi) biotechnológiáé a főszerep: az összes ilyen magyar vállalat 43 százaléka itt működik. 2010-ben az ágazat teljes exportja 26 millió euró volt: ezt főleg a piros biotechnológia (19 millió euró), illetve a bioinformatika (6 millió euró) adta. Kutatás-fejlesztésre az összbevétel 37 százalékát, 18 millió eurót fordított 2010-ben a magyar biotechnológiai szektor, s ennek 95 százaléka a piros biotech és a bioinformatika területén történt.
A sikerek ellenére az utóbbi időben számos problémával szembesül a szektor. Ezek közé tartoznak a finanszírozási és a humánerőforrás-gondok s a kormányzati támogatottság körüli bizonytalanság. „Ha ezeket a problémákat nem sikerül megoldani, nem hogy a régióban nem leszünk vezetők, de visszaeshetünk a középmezőnybe, sőt le is szakadhatunk a versenytársaktól” – hangsúlyozta a szövetség illetékese.
„Én nem azt mondom, hogy nem figyel eléggé erre a területre, de lehetne együttműködőbb is a kormány, hiszen az Új Széchenyi Tervben kiemelt ágazatként nevesítette a biotechnológiát, a gyógyszeriparral karöltve” – jegyezte meg Ördögh Antal. Szerinte a kormányzatnak is rendkívül fontos lenne kihasználnia az ágazat lehetőségeit, elsősorban a növekedés és a munkahelyteremtés, a tudásalapú gazdaság kialakítása szempontjából. Zavaró azonban, hogy még mindig gyakran egy kalap alá veszik a biotechnológiát és a gyógyszeripart, s igazából nem kezelik értékén ezt az ágazatot.
A szektor megtorpanásának egyik fő oka nyilvánvalóan a globális válság, amely Magyarországot is sújtotta. Hozzájárult azonban ehhez a pályázati pénzek kormányzati befagyasztása is az utóbbi két évben, ami sokkolta és visszavetette a kutatás-fejlesztést intenzíven alkalmazó cégeket. Emiatt 2010 és 2011 rázós év volt a hazai biotechnológia finanszírozásában.
Ördögh Antal elismerte ugyanakkor, hogy változtathatnak ezen a helyzeten az új pályázati kiírások, ha előmozdíthatják a biotechnológiai vállalkozások forráshoz jutását. E téren a JEREMIE program kockázati tőkealapjainak munkája figyelemre méltó: nekik köszönhető, hogy a szektor nem maradt forrás nélkül. A 2010-ben létrejött nyolc kockázati tőkealap megközelítőleg 160 millió eurót (45 milliárd forintot) fektet be a biotechnológiai kis- és középvállalkozásokba 2013 végéig.
Ami a jövőt illeti, Ördögh Antal szerint mindenképpen várható a biotechnológia fejlődése, aminek eredményeként Európa egyik jelentős, globálisan elismert biorégiója alakul itt ki, és több szegmense világszínvonalúvá válik. Ezzel a szektor mérhetően hozzájárul a társadalom jólétéhez: az emberek egészségi állapotának és az élelmiszerek minőségének javításával, az ország energiafüggőségének csökkentésével és a környezetvédelemmel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.