Túl a csúcson a gépek piaca
„Megduplázódik a forgalom, amikor gépbeszerzésre támogatást írnak ki” – erősítette meg Szaxon Róbert, az IKR Zrt. műszaki és kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. A 2009-es évvel kapcsolatban a bábolnai cégnek sincs oka panaszra: rekordnagyságú, 22-23 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le. Harmincmilliárd fölötti eladásról számolt be lapunknak a KITE Zrt. üzletág-igazgatója is. Fodor István hozzátette: az év elején még pangó keresleten nagyot lendített az év közepén kiírt gépbeszerzési pályázat.
Összességében 120-130 milliárdos forgalmat bonyolítottak le tavaly a hazai kereskedők – tudta meg a Világgazdaság Nagy Miklóstól, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) elnökétől. A szegedi Szegána Kft. vezetője hozzátette: a rekord elérésében közrejátszott a pályázat, de az is, hogy az év elején még optimistán tekintettek előre a gazdálkodók.
A nyomott felvásárlási árak és a finanszírozás nehézségei ugyanakkor negatívan hatottak a forgalomra. Míg korábban akár 20 százalékos saját forrással neki lehetett indulni egy beruházásnak, tavaly már 25-40 százalékot vártak el a bankok. Így hiába nyertek el 39 milliárdnyi összeget a beszerzésre, a valóságban csak 27 milliárdra rúghat a támogatás, amely növénytermesztők számára 25, állattenyésztőknek pedig 35 százalékot biztosít a megvásárolt gép árából.
A pályázati rendszer más módon is megbolygatja a forgalmat – hívta fel a figyelmet Szaxon Róbert. Ilyenkor a gépbeszerzések eltérnek a gazdálkodás menetétől és a kiíráshoz igazodnak.
A gépállomány szerkezete is összefügg a támogatásokkal: Nagy Miklós szerint esetenként így kerülhettek indokolatlanul nagy teljesítményű kombájnok kisebb gazdaságokhoz. Mint Fodor István elmondta: jellemző, hogy amikor támogatják a beszerzést, a gazdák nagyobb gépeket vásárolnak, holott a korszerűsítést szem előtt tartva nem ártana kisebb munkagépekre is pénzt áldozni.
Összességében azonban nem nevezhető korszerűtlennek a magyar géppark, amelyet az elmúlt húsz évben 1100 milliárd forint értékben, több mint 300 milliárdos nemzeti vagy uniós támogatással fejlesztettek a gazdálkodók. Jellemző, hogy amíg akkor két hónapig tartott az aratás, ma feleannyi idő is elég. Fodor István szerint ez azért is fontos, mert az idő múlásával a gabona minősége, így az ára is csökken. Mivel a korszerűsítés folyamatos, attól nem kell tartani, hogy teljesen leáll a piac. Ám pontos adatok közlésére nem vállalkozott a gépforgalmazás 85-90 százalékát lebonyolító MEGFOSZ elnöke. Nagy Miklós szerint a terményárak jelenlegi emelkedése a forgalomra is jó hatással van, ugyanakkor még két, márciusban záruló pályázat serkentheti a beszerzéseket. Ám arra számítanak, hogy a tavalyinál nyomottabb árakon tudják csak értékesíteni termékeiket.
Szaxon Róbert szerint nem kizárt az 50 százalékosnál is nagyobb visszaesés, míg Fodor István emlékeztetett: a 2003-as, ugyancsak támogatásnak köszönhető felfutás utáni évben 40 százalékra csökkent a forgalom. A KITE igazgatója reménykedik, hogy ekkora visszaesést nem él meg az idén a piac. Ha a terméskilátások, illetve a terményárak kedvezőek lesznek, talán mernek lépni a gazdálkodók – emelte ki.
Zuhanó gyártás
A hazánkban forgalomba kerülő mezőgazdasági gépek jórészt nagy világcégek termékei, agrárgépgyártással ugyanakkor több mint 160 vállalkozás foglalkozik Magyarországon. Ezek többsége jellemzően alkatrészgyártásra szakosodott kisvállalkozás. A 2008-as válság előtt a termelés volumene átlagosan 16 százalékkal, jóval az ipari átlag fölött növekedett, a jellemzően exportra gyártó cégeknél azonban komoly esést hozott az elmúlt év.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.