A cég többek között a logisztika, a minőségmenedzsment, a műszaki szolgáltatások, a gyártás, az informatika, az emberi erőforrások, a beszerzés, valamint a pénzügy és kontrolling területre keres szakembereket. Az év végére 500 munkatárs dol-
gozhat a társaságnál.
A jelentkezők kiválasztására és képzésére egy „minigyárat” rendeztek be. Az alapképzés később a németországi üzemekben, főleg Rastattban és Sindelfingenben folytatódik. Noha az eddigi tapasztalatok szerint a jelentkezők megfelelő szakmai ismeretekkel és képzettséggel rendelkeznek, kevés a gépkezelő és a fényező, és ezen a területen hiányos a jelöltek szaktudása.
Ezzel kapcsolatban Lepsényi István, a Magyar Gépjárműipari Szövetség (MGSZ) elnökségi tagja, a kecskeméti Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: Magyarországon jó a szakirányú egyetemi oktatás, csupán a szakmunkásképzéssel van baj. De azok a cégek nem maradnak szakember nélkül, amelyek kiképzik a szükséges munkaerőt – tette hozzá. Azt is hozzáfűzte, hogy a járműgyárak szeretik, ha alkatrész-beszállítóik 500 kilométeres körön belül vannak, így ez reményt adhat az iparág magyarországi képviselői számára, ugyanis India és Kína ebben a tekintetben óriásit lépett előre az elmúlt két évben.
Az 500 legnagyobb forgalmú magyarországi cég közül negyven képviseli a járműipart, ezek szinte kizárólag multinacionális vállalatok. A magyar beszállítói háttér azonban sok tekintetben fejletlen. Csekély a cégek tőkeereje, nem korszerű a gépparkjuk, és fejlesztések hiányában inkább csak bérmunkát végeznek. Az MGSZ szerint egyetlen beszállító sem lehet versenyképes fejlesztés nélkül. Hiszen az EU többet fordít járműipari fejlesztésekre, mint az Egyesült Államok, és az egyre fejlettebb alkatrészek iránti igénynek kell megfelelnie a magyar kis- és közepes vállalatoknak. De kérdés persze, hogy honnan szerezhet erre pénzt egy kisvállalkozás.
Az ágazat hazai és külföldi tulajdonban lévő vállalatai a legnagyobb világcégeknek szállítanak – emelte ki a Világgazdaságnak a Magyar Járműalkatrész-gyártók Országos Szövetségének képviselője, Bogdanovits László. Mint mondta, a szakmában csupán egy-két vállalat csukta be kapuit 2009-ben, az idei év pedig a vártnál és a tavaly januárinál magasabb termelési volumennel indult. Ennek ellenére csak 2015-re várják az alkatrészgyártók, hogy ismét elérik a válság előtti termelési szintet.
Lepsényi István szerint a magyar járműipar teljesítménycsökkenése tavaly 20 százalékra rúgott. A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ellentmondás van a statisztikai hivatal és az ágazat belső kimutatásai között. Példaként hozta, hogy amíg a KSH szerint tavaly mintegy ezer fővel, 65 ezer alá csökkent az iparágban közvetlenül alkalmazottak száma, ő 15-20 százalékos létszámcsökkenésről tud.
Egyelőre azonban várat magára az erre vonatkozó határozat.
Egyelőre azonban várat magára az erre vonatkozó határozat.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.