Ezzel ráadásul újabb mélypontra került az ágazat abszolút értelemben is: már a 2005-ös szint kétharmadát sem éri el a kibocsátása, és a trend továbbra is lefelé tart. Korábban szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a mostanihoz hasonló hitelválságokat követően az építőipart éri a legsúlyosabb receszszió, erre a legutóbbi lakásépítési adatok is figyelmeztettek. Az építési engedélyek száma ugyanis még csak most kezdett zuhanni.
Az épületeken végzett munkák visszaesése volt a legfőbb oka a januári gyenge statisztikának: 20 százalékot meghaladó hanyatlást figyelt meg a hivatal ebben a körben. Eközben az egyéb építményeknél enyhe, 1,2 százalékos emelkedés volt éves összevetésben, ez nagyrészt az EU által finanszírozott állami beruházásokból adódott (metró-, vasút- és autópálya-építésekből). A 2005-ös csúcshoz képest azonban utóbbi területen is nagyjából az átlagnak megfelelő, 30 százalék körüli volt a csökkenés. A lényegi különbség, hogy itt egy év alatt ment végbe a zuhanás, az utóbbi három évben már enyhén emelkedett a termelés, ahogy az uniós pénzekből is egyre több érkezik az országba.
A szerződésállomány (főként az újonnan kötötteké) óvatos optimizmusra ad okot, mind az épületeknél, mind az egyéb építményeknél mintegy ötödé-vel bővült – igaz, alacsony bázishoz képest. Az újonnan kötött kontraktusoknál az állami beruházások miatt volt óriási, 40 százalékot meghaladó ugrás az egyéb építmények terén. Korábban viszont olyan szakértői vélemények jelentek meg, hogy a mostanihoz hasonló hitelválságból rendszerint az építőipar kerül ki a legnagyobb vesztesként. Már eddig is a szektor cégeit érintette a legtöbb felszámolás, és a körbetartozások, kérdés, hogy lehet-e még lejjebb süllyedni. BD
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.