Világgazdaság Online

Egyedül Dél-Dunántúlon nem került a legvonzóbb vállalatok közé az Audi Motor Hungaria, a többi régióban a top 3-ban végzett – derült ki egy most elkészült felmérésből. Az AIESEC Magyarország 16. alkalommal, az idén már másodszor készíti el a Develor Tanácsadó Zrt. együttműködésével a Legvonzóbb vállalat elnevezésű felmérést. Ez alkalommal 15 felsőoktatási intézmény közel 4800 végzős hallgatóját kérdezték meg arról, vajon melyek számukra a legcsábítóbb magyarországi vállalatok, hol helyezkednének el szívesen a diploma megszerzése után.
A felmérés készítői a Világgazdaság külön kérésére régiós toplistát is összeállítottak a témában. Az Audi mellett a Bosch, a Mol, a Teva, a National Instruments, a Mercedes, az IBM SSC, a Nokia SSC, a Porsche Hungaria, az OTP csoport, a Coca-Cola és a Magyar Telekom csoport is elöl végzett a cégek versenyében.
A közgazdász- és a műszakis hallgatók körében készült elemzés rávilágított: korántsem csak abban van különbség, hogy országrészenként melyik vállalat állásajánlata a legcsábítóbb, hanem az elvárt kezdő fizetés nagysága is régiónként változik. Mint kiderült, mindkét hallgatói csoport fizetési igénye a Közép-Magyarország régióban a legnagyobb. Ugyanakkor a végzős közgazdászok Közép-Dunántúlon, a frissdiplomás mérnökök pedig Dél-Alföldön számítanak a legcsekélyebb kezdő bérre. A javadalmazási igények között egyébként 15 százalék a legnagyobb eltérés.
A Legvonzóbb vállalat felmérés készítői azt is górcső alá vették, hogy a pályakezdők számára mely munkakörök bizonyultak a legnépszerűbbnek vagy épp a legkevésbé kedveltnek. A közgazdászok főleg a marketingért, a kommunikációért, a PR-ért, valamint az emberi erőforrások és a HR területéért rajonganak, míg az IT-szolgáltatás, a tanácsadás és a minőségbiztosítás kevésbé jelent számukra perspektívát. A műszaki hallgatók körében a tervezés, a termékfejlesztés, a gyártás a sláger, a legkevésbé a nehézipar mellett itt is a minőségbiztosítás és az IT-szolgáltatások területe csábítja őket.
A válság hatása a karriertervekben is érződik: megnőtt a hajlandóság a külföldi munkavégzésre, hiszen a fiatalok többsége úgy érzi, Magyarországon csökken az álláslehetőségek száma. Ám az is kiderült: azt még kevesen térképezték fel, hogy a hazai viszonyok mellett a nemzetközi helyzet sem jobb.
Korábban sok toborzási szakember kritizálta a pályakezdőket, miszerint nem kellene egyből a karrierlétra csúcsáról álmodniuk és vezetői posztra törniük. Úgy tűnik, a kritika továbbra is jogos marad, mivel a közgazdászhallgatók körében tovább nőtt azok száma, akik szívesen haladnának gyorsan felfelé a hierarchiában. A műszaki hallgatóknál ezzel ellentétes tendencia figyelhető meg, ők főleg a szakmai karrierre koncentrálnak.