A válságadó miatt nem lesz új Auchan Magyarországon

A vezérigazgató a legutóbbi hónapok forgalombővülése alapján ebben az évben 3,5-4,5 százalékos árbevételnövekedést vár a tavalyi 1 százalékos csökkenéssel szemben. A válságadóval kapcsolatban az igazgató elmondta: igen logikus adónem, hiszen minél inkább nő a cég forgalma, annál több adót fizethet. A válságadót a nettó árbevétel és nem a nettó nyereség alapján kell fizetni. A magyarországi hálózat vesztesége az elmúlt évben 7 milliárd forint körül alakult a 2009-es 7,9 milliárd forintot követően.

Az Auchan Magyarország tavaly mintegy 11 millió euró válságadót fizetett, ám hogyha a forgalombővülési tervek megvalósulnak, a fizetendő összeg jóval meghaladhatja a 12 millió eurót is. Ha a kormány nem vezette volna be a válságadót, az idén nyitottak volna egy új áruházat, reméljük, hogy jövőre sikerül – mondta el a vezérigazgató, hozzátéve: "annak nincs értelme, hogy eggyel több áruházon veszítsünk pénzt". A területről a cégvezető elmondta: az anyacég elsősorban kínai és az orosz áruházépítésekre koncentrál a következő években. Magyarországon csak az biztos, hogy újabb benzinkutak nyílnak a cég hipermarketjei mellett.

Az Auchan Magyarország Kft. a 2010-es évben is meg tudta tartani 2009-es bruttó árbevételi szintjét, ami a teljes kiskereskedelmi ágazat tavalyi 2,0 százalékos árbevétel-csökkenéséhez képest kiemelkedő eredmény.

A vásárlószám a válság és a magas benzinár ellenére sem csökkent, - mondta Jean Paul Filliat cégvezető mai sajtótájékoztatóján.

2010-ben a csoport adózás előtti konszolidált árbevétele 7,1 százalékkal 42,5 milliárd euróra növekedett. A növekedést az árfolyam kedvező hatása és az üzemanyag árak emelkedése támogatta. A benzinértékesítés nélkül, változatlan árfolyamon számolt 4,9 százalékos emelkedés, a bővülésnek (3,6 százalék) és az összehasonlítható áruházak kielégítő teljesítményének (1,3 százalék) köszönhetően még mindig jelentősnek tekinthető.

3 százalékos árbevétel növekedés tapasztalható Franciaországban, Nyugat-Európa egyéb országaiban (Spanyolország, Olaszország, Portugália, Luxemburg) összességében 1,1 százalékos az emelkedés, Közép- és Kelet-Európa országaiban (Lengyelország, Magyarország, Románia, Oroszország, Ukrajna), valamint Ázsiában (Kínában és Tajvanon) – ahol az év során végzett fejlesztések nagy része összpontosult –, 22,7 százalékos növekedés figyelhető meg.