Az európai alsó harmadban a magyar vásárlóerő
Csillag-Vella Rita, a GfK piackutató ügyfélkapcsolati igazgatója arról beszélt, hogy az európai – az EU-tagállamokénál szélesebb körben, 42 európai ország összehasonlítása alapján készült – felmérés szerint az átlagpolgárok átlagosan évi 13 700 eurót költenek ilyen termékekre. A magyar vásárlók ennek az összegnek a 40,6 százalékát, évi 5562 eurót fordítanak napi fogyasztási cikkek beszerzésére. Javuló trendről van szó, hiszen 2014-ben még 37,7, 2015-ben pedig 38,4 százalékos szinten volt ez a mutató. A lista élén Liechtenstein áll 460,9-es mutatóval, vagyis az átlag 4,6-szeresét kitevő költéssel, de Lengyelország és Szlovákia is megelőzi Magyarországot 46,6, illetve 59,9 százalékkal.
[caption id="" align="alignleft" width="600"]
Az európai alsó harmadban a magyar vásárlóerő Fotó: MW[/caption]A GfK felméréséből kiderült, hogy a napi fogyasztási cikkek vásárlása csaknem 5 százalékkal emelkedett tavaly 2015-höz képest. Ez a növekedés abból következik, hogy gyakoribbak és nagyobb tételűek a vásárlások. De például míg Lengyelországban 420, Szlovákiában pedig 361 alkalommal vásároltak az emberek éves szinten, a magyar vásárló mindössze 311 esetben szerzett be napi fogyasztási cikket. A „kosárméretekben”, azaz az alkalmanként elköltött összeg nagyságában is van eltérés, a magyar 7 eurónál a lengyelek 30 eurócenttel kevesebbet, míg a szlovákok 2,5 euróval többet költenek egy-egy alkalommal.
A magyar fogyasztók naponta átlag 6-7 eurót, azaz mintegy 2000 forintot költenek élelmiszerre. A GfK adatai szerint a hiper- és szupermarketek piaci részesedése 17, illetve 24 százalék körül stagnál, a diszkontok viszont piacot szereztek, és 18-ról 19 százalékra növelték részesedésüket. Ez jellemzően a kis lakóhelyi üzletek rovására történt. Az utóbbi két évben a diszkontláncokban a vásárlási gyakoriság és a kosárméret is nőtt, a GfK felmérése szerint egyre gyakoribb, hogy a hétvégi nagybevásárlások végett is diszkontokba mennek a vásárlók. Mint Csillag-Vella Rita megállapította: a kisboltoktól az áraik, a hipermarketektől pedig az üzletek könnyebb elérhetősége miatt tudtak fogyasztókat elcsábítani.
Az elmúlt években némileg az online élelmiszer-vásárlás is gyakoribbá vált a napi fogyasztási cikkek piacán, és elérte az 1 százalékot, de még jelentős a lemaradás az európai fejlett országoktól. A szakértők nagy potenciált látnak ebben a piaci szegmensben, és a vásárlók 21 százaléka is úgy nyilatkozott, hogy kipróbálná az online rendelést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.