Az Európai Parlament szerdán szavazta meg azt a jogszabályt, amitől az élelmiszer-hamisítások visszaszorítását várják. Hazánk ezen a téren éppen öt évvel jár az unió előtt. 2012-ben alakult meg Magyarországon a teljes élelmiszerláncot érintő átfogó ellenőrzési rendszer. „Kiemelkedően szigorú rendszer működik hazánkban – mondta el Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke. – Nálunk a talajvédelemtől a vendéglátásig egy hatósághoz tartozik az összes terület, és átfogó ellenőrzési rendszer működik. A miénkhez hasonló, szervezett és célzottan működő felderítő csoportok csak Norvégiában és Olaszországban működnek az unióban.”
Utóbbi érthető is, náluk a legelterjedtebb a hamisítás. Magyarországon az uniós átlagnál kevesebb a visszaélés. Vizsgálat viszont egyre több van, az elmúlt öt évben több mint kétezer ellenőrzést végeztek el és hatezer tonna élelmiszert semmisítetek meg. „Azzal, hogy minden ilyen ügyet kommunikálunk, az a célunk, hogy a termék-előállítók és a fogyasztók is tudjanak ezekről az eredményekről és figyeljenek oda arra, hogy mit és hol vásárolnak meg – mondta Oravecz Márton. – Ez a tudatformálás eredményes, egyre tudatosabbak az emberek: míg 2012-ben kétezer hívás érkezett a zöldszámunkra, addig tavaly már 15 ezer.”
Nagyobb üzlet, mint a drog
Nem csoda, ha az unió is kiemelten foglalkozik a területtel. Ez az egyik legnagyobb haszonnal járó üzlet a világon. Az élelmiszerek hamisítása egy uniós felmérés szerint az elmúlt tíz évben a kábítószer után a második legnagyobb profittal kecsegtető tevékenység lett. Logikus is, hiszen például a német élelmiszer-ágazat nagyobb méretű és nagyobb forgalmat bonyolít le, mint a járműipar. Egy másik igen megdöbbentő adat, hogy Olaszországban az olívaolaj-hamisításból több pénz származik, mint heroinkereskedelemből.
A szuperlaborban nem marad titok
A küzdelemben számos hatékony „eszközt” hívott életre a Nébih az elmúlt években. Ezek közé tartozik a hivatal kifejezetten csalásokra, hamisításokra specializálódott egysége, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága, melynek munkatársai több mint 90 százalékos felderítési aránnyal dolgoznak, és eddig mintegy 9,5 milliárd forint adóelkerülést sikerült megakadályozniuk.
Vannak persze olyan csalások is, amelyeket csak laboratóriumi körülmények között lehet kimutatni és bizonyítani. Ilyen például, amikor valami értékesebb élelmiszerhez olyan szaporítóanyagot adnak, ami olcsóbb. Lehet így hamisítani paprikaőrleményt, gesztenyepürét, kakaót, ömlesztett sajtot, darált diót, darált húst vagy mézet is. Ezeket mind ki lehet mutatni a hivatal laboratóriumaiban. Ez egy modern analitikai labor, ahol az utolsó atomig azonosítani tudják az élelmiszerekben lévő anyagokat. Nemcsak azt tudják kimutatni, hogy előfordul-e hozzáadott cukor például a mézben, a borban vagy a pálinkában, de azt is, hogy pontosan milyen növényből származik. Az elmúlt öt év alatt 12 millió laborvizsgálatot végeztek el.
Amire érdemes odafigyelni
Az utóbbi időben leggyakrabban a védett eredetű szalámi- és kolbásznevekkel, borokkal, mézzel élnek vissza, és amióta divatosak a bio-, házi és kézműves termékek, azzal is egyre többen próbálkoznak, hogy az iparilag előállított élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt így adják el. Nem csak készterméket, hanem hamisított vetőmagot, növényvédő szert és virágföldet is nagy mennyiségben foglaltak le az elmúlt években.
„Sok sajtnak vagy tejfölnek látszó termék található a boltokban, amelyek nem tej alapanyagból, hanem növényi zsírból és kukoricakeményítőből készülnek. Erre érdemes figyelni, ahogy arra is, hogy mézben, pálinkában, százszázalékos gyümölcslevekben nem lehet cukor. Az elmúlt öt év legnagyobb fogása az volt, amikor kiderítettük, hogy libamáj helyett olcsóbb kacsamájat próbáltak értékesíteni. Erre az akciónkra az Interpol és az Europol is felfigyelt, és kérték, hogy egy konferencián mutassuk be ezt a munkánkat. Nagy visszhangot váltott ki a lengyel szalmonellástojás-fogásunk vagy a gesztenyemassza-botrány, amikor tömegesen burgonyapehellyel dúsított hamis termékeket találtunk.”
Egyre jobbak a piacok
Oravecz Márton arra hívta fel a figyelmet, hogy nézzük meg jól, hol vásárolunk. Olyan helyen vegyünk élelmiszert, ahová vissza lehet menni reklamálni. A felmérések szerint a magyar fogyasztó leginkább utcai árusoktól, csomagtartókból, aluljárókban vagy vásárokban jut hamis áruhoz. Ilyen helyeken ne vegyünk élelmiszert. A piacok viszont egyre jobbak Magyarországon.
„A kistermelő a becsületét is árulja, és rendszerint ugyanabból a húsból, füstölt áruból eszik maga is, amit árul, zöldség, gyümölcs esetében pedig a felesleget adja el, érdemes tőle vásárolni, hiszen hozzá vissza lehet menni, közvetlenül lehet érdeklődni az előállítás körülményeiről, tehát megbízhatóbb, mint egy nagy áruházláncból vagy kisboltból beszerzett külföldi élelmiszer.”
Jön az élelmiszer-rendőrség
Oravecz Márton elmondta: ahhoz, hogy a hivatal a jövőben is hatékonyan tudjon fellépni a feketegazdaság, az illegális működés, a hamisítók és a csalók ellen, bővíteni kell a Nébih eszköztárát, laboratóriumát, és informatikai fejlesztésekre is szükség van. A tudásmegosztást és a tudatformálást is fontos feladatnak tekintik, és azt tapasztalják, hogy a működés „rendőrségi attitűdjét” is fejleszteni kell.
Mit tegyen, ha gyanús terméket lát?
A fogyasztók hamisított élelmiszert vagy egyéb élelmiszerlánc-biztonsági szabálytalanságot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) zöldszámán (06-80/263-244) jelenthetnek be. Élelmiszer-hamisítással kapcsolatos további információt a Nébih honlapján (www.nebih.gov.hu) találhat, illetve a Nébih ügyfélszolgálata (e-mail: [email protected]) és a megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságai, valamint kerületi hivatalai nyújtanak.
Két hét múlva kiderül, silányabbat eszünk-e
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal végzi azokat az ellenőrző vizsgálatokat is, amelyekből kiderülhet, megalapozottak-e azok a vásárlói panaszok, amelyek szerint a multinacionális gyártók hazánkban kapható termékei silányabbak, mint a nyugati országokban piacra dobott változatuk. Száz terméket elemeznek a Földművelődésügyi Minisztérium megbízásából, és két hét múlva már meglesznek az eredmények is.
Vigyázzon, hol veszi meg, ezeket gyakran hamisítják!
-Narancslé: répacukor, kukoricaszirup, kálium-szulfát, grépfrútdarabok, narancspép és egyéb összetevők keverékéből állítják elő a kívánt narancsízt.
-Méz: magas kereskedelmi ára miatt hamisítják előszeretettel. Általában különféle cukrokkal, sziruppal dúsítják.
-Leveskocka, ételízesítő: baj, ha sok só és ízfokozó, viszont kevés zöldségszárítmány van benne.
-Tenger gyümölcsei: halizomfehérjéből és halhústörmelékből préselik, színező- és ízesítőanyagokkal lesz rákhoz hasonlító színe és formája.
-Sajtok: a feta nem mindig feta, és a szeletelt sajtokban is előfordulhat növényi összetevő, pedig a sajtban semmi keresnivalója nincs.
-Balzsamecet: ha színezőanyagot, karamellt vagy cukrot lát az összetevők között, nem balzsamecetet vásárol.
-Egzotikus gyümölcslevek: legtöbbször több szőlő- és almasűrítmény van a dobozokban, mint egzotikus gyümölcs.
-Olívaolaj: jellemző, hogy olasz termékként próbálják eladni a nem olasz olajat, extraszűzként tüntetik fel a gyengébb minőségű terméket, esetleg közönséges étolajat színeznek meg.
-Kávé: a készen kapható őrölt kávékban gallyak, maghéjak, kukorica, árpa és más gabonák, égetett cukor, glükóz és keményítő nyomait is kimutatják.
-Sonka: csak combból készülhet. Semmilyen enzim nem kell bele, jelenléte arra utal, hogy húspépből préselték az árut. Ha csak 60 százalékban tartalmaz húst, továbbá ha túl sok benne a víz és a zsír, vagy ha szóját lát az összetevők között, gyanakodjon.
-Csokoládé: kakaómasszának semmi keresnivalója benne.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.