Egymásra licitálnak a multik

A munkaerőhiány az idén a tavalyinál is kedvező alkupozíciót biztosít a munkavállalók számára a kereskedelmi bértárgyalások során – tudta meg a Világgazdaság Sáling Józseftől, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszevezetének (KASZ) elnökétől. A SPAR-nál például átlagosan 10 százalékos béremelésről született megállapodás, a minimálbér és a szakképzettek bérminimuma az országos megállapodás szerint 5,7 százalékkal kell hogy emelkedjen, ám a cégnél ezek a tételek 8,5 százalékkal emelkednek. A munkaerőhiánnyal leginkább sújtott szakmákban és áruházakban (ez valószínűleg a fővárosiakat és a nyugat-magyarországiakat jelentheti) az átlagnál jobban meg kellett emelni a fizetéseket – tudtuk meg.

Bár a Lidlnél az idén „csak” 8 százalékkal emelkedik mintegy 4000 alkalmazott bére, a német diszkontlánc eddig is az átlagnál jóval magasabb béreket fizetett: a csaknem 3500 fizikai dolgozó havi bruttó átlagbére tavaly 253 ezer forint volt szemben a 170 ezer forint körüli kiskereskedelmi átlaggal – derült ki a cég lapunknak küldött válaszából. Feszült a helyzet ugyanakkor a Tescónál, ahol a jövő héten kezdődnek a bértárgyalások. A KASZ itt is két számjegyű emelést szeretne, a másik érdekelt szervezet, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) pedig az idén és jövőre 15, 2018-ban pedig 10 százalékosat kért.

Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke szerint a Tesco fizikai dolgozói komoly reálbérveszteséget szenvedtek el az elmúlt években, amikor csupán néhány százalékos fizetésemelést kaptak évente – előbb a terjeszkedésre, majd a válságra hivatkozva – miközben az infláció 2010–2014 között 16,8 százalékos volt – hangsúlyozta a KDFSZ vezetője. A bérek rendezése azért is sürgős feladat, mert – az egész ágazatban tapasztalható – munkaerőhiány miatt a dolgozók túlterheltek, ezért a túlórák csökkentését is kérik a munkáltatótól. A Tesco a bértárgyalások megkezdéséig nem kívánta kommentálni a szakszervezeti követeléseket.

A bútorláncok közül a Kika januárban egységesen 12,3 százalékkal emelte meg dolgozói fizetését, az IKEA-nál pedig a 2016 szeptemberével kezdődő következő gazdasági évben a magyarországi kollégák bérébe 1,5 millió eurót fognak invesztálni. Az IKEA-dolgozók a tavalyi eredmények alapján havi fizetésük 130 százalékát megkapták bónuszként, ami 11 százalékos béremelkedést jelent, de nyugdíjprogram is van a cégnél.

Hasonló piaci okok már tavaly is jelentősen felfelé kényszerítették a béreket – hangsúlyozta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A kiskereskedelem fizikai dolgozói átlagosan több mint bruttó 15 ezer forinttal kaptak tavaly többet, ami nagyjából 10-12 százalékos emelésnek fele meg. Sáling József szerint azonban ez csak részben valósult meg kézzelfogható fizetésemelésként, másrészt annak az eredménye, hogy az online pénztárgépek a munkaerőpiacot is fehérítették, hiszen hatásukra a cégek az elszámolt költségeket – köztük a bérekét – is növelték.

Vámos György szerint jelenleg 5-6 ezer főre – vagyis az összlétszám 1-2 százalékra – rúg a betöltetlen álláshelyek száma a kereskedelemben, vagyis nem vészes a helyzet, de a versenyképességet már negatívan érinti a probléma. A hiány szakmánként és cégenként is eltérően érinti a kereskedőket, de általánosságban a szakképzettséget igénylő munkakörök betöltése ütközik nehézségekbe, leginkább a nyugati országrészben. A bérköltségek emelkedésének ugyanakkor gátat szab, hogy azok beépülnek az árakba, amit az árérzékeny magyar fogyasztók csak egy bizonyos mértékig hajlandók elviselni – hangsúlyozta a főtitkár.