Visszatérőben a vásárlóerő és a fogyasztói bizalom Európa nyugati felén a tartós fogyasztási cikkek piacán – derül ki a legfrissebb elemzésekből. A kelet-európai térségben ugyanakkor az idén még nem számolhatnak javulással a háztartási berendezések és a szórakoztatóelektronikai eszközök gyártói.
Az idei első negyedévben a fehér- és barnaáruk közül a legnagyobb kereslet a kis konyhai készülékek iránt volt, Nyugat-Európában 6,5 százalékkal nagyobb bevételre tehettek szert a márkacégek, ennél valamivel kisebb, 4,1 százalékos volt a nagy háztartási berendezések értékesítésének növekedése, míg a szórakoztatóelektronikai eszközökből egy százaléknál kisebb mértékben élénkült a piac Európa fejlettebb felén – emeli ki a berlini IFA szakvásárra készült elemzésében Jürgen Boyny, a német GfK piackutató szakági igazgatója.
Magyarországon már évek óta tart a visszaesés a tartós fogyasztási cikkek piacán – állapítja meg a GfK hazai leánycégének kutatása. A válság azonban főleg tavaly március–április óta hagyott még mélyebb nyomokat e termékcsoportok itteni forgalmán, a visszaesés üteme általában minden szegmensben két számjegyű volt. A hazai vevőkör egy részének már az élelmiszeren is spórolni kell, így nem meglepő, hogy elmaradnak az aktuálissá váló készülékcserék is.
A GfK mérései szerint a hazai elektronikai eszközök piaca, amelybe a kutatók a fehér- és barnaáru mellett a fotócikkeket, informatikai és nyomtatási eszközöket is sorolják, tavaly 244 milliárd forintos volt, 23,5 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál.
A szórakoztatóelektronikai eszközök közül a legjobban a tévépiac vészelte át a válságot, sőt a gyártók a héten induló futball-világbajnokság kapcsán itthon is bizakodók. A bizalom másik jele, hogy a világpremierekkel nagyjából egy időben nálunk is megjelentek a háromdimenziós televíziók, bár itt komoly kereslet még jó ideig nem várható.
Itthon is a háztartási kisgépek alkotta szektor érezte meg legkevésbé a krízis hatásait, darabszámban 11 százalékot esett a piac, miközben az árakat az áfaemelés kapcsán kismértékben növelni is tudták a gyártók. A legkapósabb termékek a konyhagépek, a kávéfőzők és a vízforralók, míg jelentősen zsugorodott a személyi higiéniai termékek – hajszárítók, borotvák, elektromos fogkefék – eladása. A háztartási nagygépek piacán már a beépíthető készülékek szegmense is megérezte a válságot – kevesebb az új építésű lakás. A legnagyobb piaci súlya még mindig a mosó- és hűtőgépeknek van, amelyek e szektornak valamivel több mint a felét teszik ki. Így itt egyértelműen a cserék miatt lehet számolni valamikor növekedéssel.
Még az előző kormány hirdette meg a Klímabarát háztartás programot, amelyre a környezetvédelmi tárca egymilliárd forintot különített el, hogy ennek révén 2010-ben támogassa a régi, energiafaló hűtő- és mosógépek cseréjét. A program keretében a nagycsaládosok, a fogyatékkal élők, a regisztrált munkanélküliek és az időskorúak juthatnak új, energiatakarékos gépekhez, készülékenként 60-70 ezer forint értékű támogatással az őket képviselő szervezetek segítségével. Belényesi Zsolt, a háztartá-sikészülék-gyártókat tömörítő CECED Magyarország egyesülés elnöke lapunknak elmondta, a csereprogram egyelőre nem érezteti a hatását a piacon, noha az eddig benyújtott pályázatok már kimerítik az egymilliárdos keretet. A beadott dokumentumok formai ellenőrzése már lezajlott, éppen most folyik a klímavédelmi célok szerinti felülvizsgálat, jóváhagyott pályázat azonban még nincs.
Pedig kellene az élénkítés a hazai kereskedelemben, mert mint Gerő László, a Candy Hungary Kft. ügyvezetője mondja: az utóbbi négy évben mintegy egymillió darabbal zsugorodott a piac. Az idén jó esetben 600 ezer háztartási nagykészülék találhat gazdára. Az idei első negyedévben darabszámban 26, értékben 21 százalékkal estek az eladások.
A termékcsoporton belül a legnagyobb felvevőpiac még mindig Nyugat-Európa, részesedése 30 százalékos, ez darabszámban 2009-ben mintegy 75 milliót jelentett. A térségen belül azonban igen nagyok az eltérések, a német piac a krízis ellenére 4 százalékot tudott nőni, míg a délnyugat-európai országokban és Nagy-Britanniában tovább zsugorodott a piac. Ennél is drámaibb a helyzet Kelet-Közép-Európában, ahol a legtöbb országban két számjegyű mínuszokkal voltak kénytelenek számolni a gyártók.
A termékcsoporton belül a legnagyobb felvevőpiac még mindig Nyugat-Európa, részesedése 30 százalékos, ez darabszámban 2009-ben mintegy 75 milliót jelentett. A térségen belül azonban igen nagyok az eltérések, a német piac a krízis ellenére 4 százalékot tudott nőni, míg a délnyugat-európai országokban és Nagy-Britanniában tovább zsugorodott a piac. Ennél is drámaibb a helyzet Kelet-Közép-Európában, ahol a legtöbb országban két számjegyű mínuszokkal voltak kénytelenek számolni a gyártók.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.