Felpörög a feketekereskedelem a román áfakulcs csökkentése miatt?
Az élelmiszergazdaság szereplői és hazai szakmai szervezetek évek óta szorgalmaznak hasonló lépést Magyarországon. A hazai, 27 százalékos áfakulcs rekordmagasnak számít, a néhány alapvető élelmiszerre érvényes 18 százalék pedig csak szűk termékkört érint, és még így is magas nemzetközi mércével mérve. Részleges lépéseket ugyanakkor már végrehajtott a kormányzat, döntően a Földművelésügyi Minisztérium, illetve jogelődje, a VM hatására. A keresztülvitt intézkedések egyike volt a fordított áfa bevezetése a gabonakereskedelemben. A 2012 júliusától élő új rendszerben az eladó az adókötelesen értékesített termény után nem számít fel áfát, nettó áron értékesít, az áfa megfizetésére a vevőt kötelezik. A törvény a gabonafélékre, olajos magvakra és fehérjenövényekre vonatkozik. A változással lehetetlenné váltak bizonyos típusú áfacsalások, amelyeket a termények fiktív utaztatásával valósítottak meg. Mint azt lapunk akkor megírta, az Észak-Alföldi régióban lévő két határátkelőhelyen a gabonaszállítmányok forgalma drámaian, csaknem 70 százalékkal esett vissza már a bevezetés hónapjában.
A kormány aztán 2014 januártól öt százalékra csökkentette az élő- és a félsertés áfakulcsát. Azóta a sertésállomány nőtt, ezt a szakértők nem kizárólag, de egyértelműen az ágazat fehéredésének tudják be. A változás itt is érezhető, hiszen a statisztikákból látszik: elindult a fehéredés folyamata azon a területen, ahol megvalósult az áfacsökkentés – fejtette ki a közelmúltban Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke a szervezet húsvét előtti rendezvényén kifejtette: vélhetően az áfacsökkentés hatására tavaly 8 százalékkal nőtt a levágott sertések száma, és meghaladta a 4 millió darabot. Éder ugyanakkor „döbbenetesnek” nevezte azt, hogy az élősertés-behozatal negyedével csökkent tavaly – ez valószínűleg a papíron utaztatás visszaszorulásának köszönhető.
Figyelemreméltó az is, hogy bár a vágás és a sertéshús fogyasztása is nőtt, közben a feldolgozás 10 százalékkal csökkent. Valószínűleg a vágásban korábban tevékenykedő csalók a feldolgozásban lettek érdekeltek. Azzal, hogy az áfaváltozások idehaza csak részterületeket érintettek, a probléma messze nem oldódott meg, a csalás léte pedig egyértelműnek tűnik: a mindent átszövő feketézést gyanúsan olcsó húskészítmények, önköltségi ár alatt akciózott cukor, filléres zöldség-gyümölcs, féláron adott étolaj és sok más termék jelzi.
Mivel a feketegazdaság nem szűnt meg az élelmiszer-termékpályákon, csak új területeket keresett magának, félő, hogy a román áfacsökkentés újabb tápot ad a hazai csalóknak. Az áfacsalás akkor jó üzlet, ha egy termékkört terhelő forgalmi adó gyökeresen eltér a határ két oldalán. A román áfacsökkentéssel jelentősen nő a különbség a magyar és az ottani áfa között, ez pedig komoly nyereséget helyez kilátásba a csalóknak.
A feketézés felpörgésének a jelek szerint leginkább az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) szabhat gátat, amely minden lényeges szállítmányt, köztük az élelmiszerfuvarokat is regisztrációs kötelezettségnek vet alá. Az EKÁER-számok, a befizetett áfa és a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (NÉBIH) ellenőrzési eredményeinek összevetése elvben kizárná a csalást, a kezdetben vitatott rendszer máris hozott néhány látványos eredményt. A román áfacsökkentéssel megnyíló „piaci lehetőség” ugyanakkor vélhetően felkeltette a bűnözők figyelmét is, ezért nyártól biztosan lesznek próbálkozások az EKÁER kijátszására is.
Brüsszelnek nem tetszik
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a román kormány áfacsökkentő tervei jelentős kiesést okoznak az adóbevételekben – jelentette ki Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért és társadalmi párbeszédért felelős alelnöke szerdán Bukarestben, miután Victor Ponta román miniszterelnökkel tárgyalt. Közös sajtóértekezletükön Dombrovskis rámutatott: fontos, hogy a román gazdaság tovább javuljon, ezért aggodalomra adnak okot azok a jelentős áfacsökkentések, amelyeket az elfogadásra váró új adótörvény tartalmaz. Hozzátette: az új adótörvények előírásai nincsenek összhangban a Bizottság ajánlásaival, amely azt kérte a tagállamoktól, hogy – főleg a rosszul fizetett – munka adóterheit csökkentsék a gazdasági növekedést és fogyasztást kevésbé érintő adónemek rovására. Nem az Európai Bizottság az egyetlen, amely megfogalmazta aggályait, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a minap közölte: ellenzi a román kormány adócsökkentési terveit, amelyeket túl korainak tart.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.