Importból töltik fel a sertéspultot

Azért kezdeményezett egyeztetést a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) a kereskedőkkel, hogy kiderüljön, mit kell tenni a magyar sertés- és marhahúsok részesedésének növekedéséért a legjelentősebb áruházláncok polcain – mondta a Kkvház Zrt. által moderált szakmai fórumon Menczel Lászlóné, a VHT titkára.

Felvetette, hogy egyelőre mennyiségi áttörést a sertésstratégia révén sem tudott elérni az ágazat, de a minőségben van előrelépés. Utóbbira példaként a VHT által működtetett, de a Földművelésügyi Minisztérium (FM) tulajdonában álló Kiváló Minőségű Sertés védjegyet említette, amelynek szigorú kritériumai alapján jelenleg 2 millió magyarországi sertést hizlalnak. Csakhogy ezek elsősorban a hazai fogyasztás nagy részét adó tőkehúsként jelennek meg, azokat viszont nem jelölik, így az árakban sem jelenik meg a hozzáadott érték. Vagyis sem a feldolgozók, sem a termelők nem profitálnak abból, hogy magasabb minőségű árut szállítanak.

A fogyasztók nem érzékelik a védjegyet, holott a cél az lenne, hogy ne csak megismerjék, hanem keressék is – fejtette ki. A KMS védjeggyel az is garantált, hogy a fogyasztó magyar sertéshúst kap. A VHT becslései szerint a hazai sertéshús mennyisége jelenleg 50-55 százalékot ér el a kiskereskedelemben. A Tesco képviselője ugyanakkor arról számolt be, hogy náluk 80 százalék fölötti a magyar áruk részaránya a sertéspultban. Az importra elsősorban az akciók idején van szükség. Ha ugyanis, mondjuk, éppen lapockaakciót hirdetnek, akkor hazai forrásból nem tudják ellátni a megnövekedett keresletet. Eközben viszont a termelőnél az egyéb húsrészek kevésbé fogynak.

A KMS védjegyet csak a csomagolt húsoknál tudják feltüntetni – hangzott el. Ennek az az oka, hogy a tőkehúsos pultban nem mindegyik termék felel meg a védjegy előírásainak. Ezért meg kellene osztani a pultot, akkor viszont nem tudják garantálni, hogy ne keveredjenek a KMS védjegyes és az azzal nem rendelkező húsok. A kiskereskedőknek tehát az lenne a megfelelő, ha minden termékre rányomhatnák a KMS védjegyet – hangzott el kereskedői oldalról.

Csakhogy a védjegy lényege éppen az, hogy azt a terméket, amelyik viseli, megkülönbözteti az egyéb, a magasabb követelményeknek meg nem felelő húsoktól. Előállítója pedig abban a reményben garantálja a magasabb minőséget, hogy azért több pénzt is tud kapni. Tarpataki Tamás, az FM főosztályvezetője szerint pedig egyszerű, a fogyasztó számára is egyértelmű különbség van egy KMS-es és a védjegyet ki nem érdemlő hús között. Ha logisztikailag megoldható, hogy nyomon követhető legyen a hús származása, akkor meg lehetne osztani a pultot is – vetette fel. Mivel mostanában felfutóban van a gasztronómia, megvan a lehetőség, hogy igényt teremtsenek a jó minőségű sertéshúsra is.

Az Agrármarketing Centrum (AMC) ugyanakkor jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy a KMS-t hirdesse. Az AMC ugyanis az Európai Unió által notifikált költségvetési keretből tud közösségi agrármarketing-tevékenységet folytatni. Egyelőre kérdés, hogy a KMS ebbe belefér-e, de az FM azon dolgozik, hogy így legyen.