BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jönnek-e januárban az üzletbezárások?

Durva és minősíthetetlen eljárásnak nevezte az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, hogy az engedélyezési hivatal elhallgatta, hogy egyes pénztárgép típusok esetében hiánypótlást írtak elő, majd visszavonták az engedélyt. Mintegy 100 ezer gép megrendelőjét érintik a visszavonások

„Tűrhetetlen és elfogadhatatlan, hogy olyanért fenyegetik üzletbezárással a kereskedőket, amiről nem tehetnek” – jelentette ki lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, hozzátéve: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a közelmúltban a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara ülésén bejelentette, hogy január elsején hipermarket nem nyithat ki online kassza nélkül, mert olyan rendeletmódosítást készítenek elő, hogy be lehessen zárni az üzletet, ha az adózó a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos előírásokat megszegi. A módosítást az Országgyűlés már meg is szavazta. Azonban nem csak a hipermarketek használnak számítógép alapú pénztárgépet, úgynevezett nagy kasszát, hanem a gyógyszertárak, benzinkutak, szállodák, valamint az olyan magyar hálózatok is, mint a CBA és a Coop – emelte ki Vámos György rámutatva ugyanakkor, hogy az ilyen vállalkozások számára az év végi határidő semmiképpen sem tartható.

A december 31-i határidőt a februári pénztárgép rendelet is tartalmazta azzal, hogy a pc-alapú, úgynevezett nagy kasszák átállási ideje 2013. június 30., de december 31-ig azért használhatók a régiek is. A február 15-én megjelent 3/2013 NGM rendeletben rögzítették a szuperkasszákkal szembeni követelményeket is. Ám a rendeletet és az informatikai követelményrendszert májusban módosították, ami azt jelentette, hogy az Adóügyi Ellenőrző Egységek (AEE) addig végrehajtott fejlesztése hiába való volt, és újra kellett kezdeni a munkát.
Szeptemberben következett egy újabb változtatás, amikor új irányelvet adtak ki és újabb változtatásokat írtak elő. Akkor viszont már nem három, csupán egy hónapnyi fejlesztőmunka veszett kárba. Így összesen négy hónapot vesztett az AEE egység fejlesztése, amit a gyártás beindításával meg kellett várni. Emiatt nincs elegendő AEE egység a piacon. A fejlesztések elhúzódása miatt az átállás át fog csúszni a jövő évre és Vámos György szerint akár júniusig is eltarthat.
Ilyen előzmények után legalábbis különös, hogy november 11-én pedig Varga Mihály az Európai Kereskedelem Napján bejelentette: nincs határidő-módosítás. Ekkor az OKSZ azt kérte a miniszternek írott levelében, hogy – a kis kasszák számára engedélyezett módon – a régi pc-kasszákat is addig használhassák a kereskedők, amíg meg nem jön az új.

Minden üzletláncnak más az informatikai rendszere, amivel össze kell hangolni az Adóügyi Ellenőrző Egység (AEE) működését, ami nem két perces munka. Ráadásul még engedélyeztetni kell az egész együttműködő rendszert. Ez a folyamat még csak mostanában kezdődött el. Országosan 30-40 ezer nagy kasszáról beszélhetünk, ugyanakkor az OKSZ tudomása szerint a mintegy 200 ezerből nem sokkal több mint 200 kis kassza volt a NAV-hoz bekötve a múlt héten, amikor több forgalmazó végre valóban megkezdhette a kis kasszák kiszállítását. Ez utóbbiakkal kapcsolatban éppen egy hete derült ki, hogy a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) végleg visszavonta az Alt Cash Kft. által forgalmazni kívánt egyik kassza engedélyét, amire fölvettek 80 ezer megrendelést és amiből közel 30 ezer már be is érkezett az országba.
„Az engedélyezési hivatal csak október közepén hozta nyilvánosságra – az után, hogy szeptember végén lejárt a kis kasszák megrendelésének határideje –, hogy vannak olyan engedélyek, amelyek ugyan jogerősek, de a forgalmazást korábban feltételhez kötötték. Ez minősíthetetlen és a hivatalt lejárató magatartás” – mutatott rá az OKSZ főtitkára, kiemelve, hogy „az MKEH elhallgatta az engedélyezéssel kapcsolatos információk egy részét, vagyis azt, hogy egyes géptípusok esetében hiánypótlást írtak elő. Összesen mintegy 100 ezer gép megrendelőjét érintik a visszavonások, vagyis a teljes kiskassza piac felét. Ez a durva és minősíthetetlen eljárás súlyos helyzetbe hozott nagyon sok kereskedőt, akik már az előleget is kifizették."
Dolgukat nehezíti a Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb rendelete is, amely azt mondja ki: a hatálybalépését, vagyis november 15-ét megelőzően megkötött szerződés „a március 20-át megelőzően engedélyezett, de a rendeletben foglalt előírásoknak meg nem felelő, elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgép üzemeltetésére abban az esetben jogosít, ha az a forgalmazó által visszaigazolt, valamint érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező és ténylegesen forgalomba hozható pénztárgépre vonatkozik”. Ha pedig ilyen szerződéssel nem rendelkezik – például azért, mert a megrendelt kassza engedélyét visszavonták –, úgy „elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgép üzemeltetésére abban az esetben jogosult, ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) internetes honlapján, az erre a célra kialakított felületen leadott megrendeléssel rendelkezik”.

Akár tizenkét napos szünet

Az Országgyűlés a múlt hétfőn az adózás rendjéről szóló törvény alábbi módosítását szavazta meg. Eszerint az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegte. A módosító javaslatot azzal indokolja az előterjesztés, hogy a pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos mulasztások nagy száma miatt indokolt az üzletlezárás intézményének kiterjesztése a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos visszaélésekre.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.