Kínai cégek százai Budapesten
A nyolc tartomány 12 ipari szektorát képviselő vállalatok több mint 6 000 négyzetméteren való megjelenése nem előzmény nélküli, hiszen a CBTC egy éve nyitotta meg kapuit, elsőként Kína egyik legiparosodottabb tartománya, Csöcsiang bemutatkozásával, amelynek állandó kiállítási területe megháromszorozódik egy új megállapodás szerint.
A fontosabb kiállítók között elektronikai, megújuló energiával, gépiparral, autóalkatrészekkel foglalkozó vállalatok mellett az építőiparhoz kapcsolódóan szerszám és barkácsáruval, lakberendezéssel és lakásfelszerelési cikkekkel foglalkozó vállalkozások mutatkoznak be, illetve a divat- és textilipar képviselői is Budapestre látogatnak.
A mostani rendezvényt jelentős kínai állami szervek is támogatják. Nem is csoda, hiszen amint a China Daily egyik cikke írja, a külföldi kereslet gyengülésével párhuzamosan nő a kínai vállalatok önköltsége, miközben a külkereskedelemmel kapcsolatos feltételek egyre rosszabbodnak. Idén nehéz év elé néz a kínai külkereskedelem – írja a lap, amely szerint az első negyedévben éves szinten a kínai import és export csupán 7,3 százalékkal nőtt, ami a legalacsonyabb arány 2009 negyedik negyedéve óta. Ebben a helyzetben a kínai vállalatok kénytelenek nagyobb figyelmet fordítani a saját márkanevek világpiaci bevezetésére, ami újabb bevételi forrást jelenthetne.
A reform és nyitás közel 3 évtizedes bevezetésének köszönhetően ma Kína a világ legnagyobb exportőre, és a második legnagyobb importőre. Csen Wenling, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kínai központjának vezető közgazdásza úgy véli, hogy jóllehet Kína külkereskedelmi nagyhatalom, mégsem rendelkezik versenyképes nemzetközi márkanevekkel. „A Kína által exportált árucikkek közül egy sem szerepel a világ 100 legnépszerűbb márkájának listáján, amelyet az Egyesült Államok, Japán, Nagy-Britannia és Franciaország termékei uralnak. A kínai áruk nemzetközi versenyképessége rendkívül alacsony” – teszi hozzá Csen Wengling, aki szerint a kormánynak megfelelő intézkedéseket kell hoznia, hogy ösztönözzék a vállalatokat a márkaépítés felgyorsítására.
Az exportált áruk többnyire a bérgyártás révén kerülnek külföldre, de a kínai cégek, bár jelentős mennyiségben exportálnak, elismert saját márkák hiányában termékeiket alacsonyabb áron értékesíthetik.
A Radio China honlapja Wang Hait, a csingdaói cipő- és gumiabroncsgyártó ipari csoport, a Shuangxing vezérigazgatóját idézi: „Az általunk Európába szállított abroncsok európai márkanévvel kétezer eurót érnek, azonban a Shuangxing névvel csupán ötszáz eurót. Nike márkanevű sportcipőnk több mint 100 eurót jelent, azonban a Shuangxing márkával csak 20 eurót”.
Ba Shusong, a kínai Államtanács kutatóintézetének helyettes vezetője rámutatott, hogy a vállalatok számára a bérgyártás kevesebb, de biztos gazdasági nyereséget hoz. Ennek ellenére is a márkaépítésre többet kell áldozni, legyen szó pénzről, technológiáról vagy munkaerőről.
Csincsiang városban van Kína legtöbb magánvállalata és márkája, így például a Peak sportruha, az Anta sportcipő, a K-boxing és a Lilanz férfiruha. Ezek a márkák már a nyolcvanas évek óta reklámozzák a termékeiket a vezető kínai médiumokban, de az utóbbi években ki kellett lépniük a világpiacra is. A Peak az év elején nyitotta meg legnagyobb amerikai boltját Los Angelesben, és ezzel ott vannak ők is a sportáruk legnagyobb piacán, az Egyesült Államokban.
De más területeken is offenzívába kezdett Kína, amely Hongkonggal együtt a világ legtöbb luxusóráját vásárolja. Márciusban Bázelben a világ legnagyobb óra- és ékszervásárán az 1800 kiállító márka között már két kínai márka, a sencseni Fiyta, valamint a Haiou is jelen volt. A Fiyta először 2001-ben mutatkozott be Bázelben, s azóta tíz országban lehet kapni termékeit.
Kelet felé lejt a pálya – arányeltolódás a kétoldalú kereskedelemben
Négy évnyi tervezgetés és számtalan tárgyalás után éppen egy éve nyílt meg a Kínai Márkák Kereskedelmi Központja (CBTC) Budapesten.Első fecskeként Kína egyik legdinamikusabban fejlődő tartományából, Csöcsiangból érkezett 36 vállalat hozta termékbemutatóját az Asia Centerben 1500 négyzetméteren kialakított kereskedelmi központba.
Csöcsiang elsősorban azért érdeklődött a CBTC iránt, mert az export a tartomány gazdaságának motorja, hiszen 35 ezer vállalat küldi külföldre termékeit. Kínai sajtójelentések szerint ugyanakkor jelenleg több mint 4 ezer kínai befektető van Magyarországon, amelyek befektetéseinek összege meghaladja a 2,5 milliárd dollárt.
A Kínában befektető magyar vállalatok befektetéseinek összege 300 millió dollár. Ez az arányeltolódás jellemzi a két ország kereskedelmét is.
Első fecskeként Kína egyik legdinamikusabban fejlődő tartományából, Csöcsiangból érkezett 36 vállalat hozta termékbemutatóját az Asia Centerben 1500 négyzetméteren kialakított kereskedelmi központba.
Csöcsiang elsősorban azért érdeklődött a CBTC iránt, mert az export a tartomány gazdaságának motorja, hiszen 35 ezer vállalat küldi külföldre termékeit. Kínai sajtójelentések szerint ugyanakkor jelenleg több mint 4 ezer kínai befektető van Magyarországon, amelyek befektetéseinek összege meghaladja a 2,5 milliárd dollárt.
A Kínában befektető magyar vállalatok befektetéseinek összege 300 millió dollár. Ez az arányeltolódás jellemzi a két ország kereskedelmét is.-->
