Nem a kis boltok nyertek az egyéves vasárnapi zárva tartáson

„Jelentős forgalmat bonyolítunk le vasárnap, és a nyitva tartás már csak azért is megéri, mert a gyorsan romló zöldség és gyümölcs így nem megy veszendőbe” ­– mondta a Világgazdaságnak Sipos Éva, a Corvin sétányon található Mr. Fruit Delicates bolt tulajdonosa. Az Arany János utcában lévő második üzletüket viszont nem éri meg kinyitniuk a hét utolsó napján, mivel annak vevőközönségét elsősorban a környék irodaházaiban dolgozók adják. A Mr. Fruit példája jól mutatja, hogy a helyszíntől és az áruösszetételtől egyaránt függ, hogy a kisboltok tudtak-e profitálni az egy éve bevezetett vasárnapi boltzárból.
 
A kormány szerint  viszont beváltotta a hozzá fűzött reményeket a vasárnapi nyitva tartást korlátozása: hatására tavaly március 15. óta 200–250 milliárd forintos többletbevétele keletkezett a vasárnapokon– a helyzetbe hozni kívánt –kisvállalkozásoknak. Ezt a végkövetkeztetést azonban nem tartják kellően megalapozottnak a szakmabeliek, mivel az online kasszák forgalmi adatai – amelyekre a kormány hivatkozik – ömlesztettek, vagyis nem csupán a kiskereskedelmi egységekre vonatkoznak, hanem a vendéglőkre, szállodákra, benzinkutakra, trafikokra. Ráadásul hiányoznak az összehasonlítás alapjául szolgáló 2014-es online adatok, hiszen az online kasszarendszer kiépítése az év elejétől egészen augusztusig elhúzódott.
 
Valószínűleg kismértékű forgalomkiesést szenvedett el minden kereskedelmi csatorna, ugyanakkor a gazdasági fellendülésnek köszönhető vásárlőerő-növekedés összességében jelentős forgalomnövekedést hozott, így eltörpült a vasárnapi veszteség – mondta a Világgazdaságnak Bakonyi-Kovács Krisztina, a GfK Hungária szenior piackutatója. A GfK adatai szerint 2015 márciusa és augusztusa között a háztartások 1,3 százalékkal többet költöttek napi fogyasztási cikkekre, mint egy évvel korábban. A KSH szerint, az év egészében 5,5  százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, s bár az adatokat az online kasszák „fehérítő” hatása is felfelé húzta. A forgalombővülés mindenesetre valamivel nagyobb lett volna a vasárnapi boltzár nélkül.
 
Az egyes bolttípusok közötti érdemi átrendeződést sem érzékelt a GfK: a kiesett forgalom jelentős része a nagy láncoknál maradt, csak más napra tevődött át. A Spar például nemrég 3 százalékos tavalyi forgalomnövekedésről számolt be,  amelyet a cég szerint szinte egyáltalán nem befolyásolt a vasárnapi boltzár, mivel a vásárlások a meghosszabbított nyitva tartású hétköznapokra terelődtek át. A GfK szerint egyedül a kisbolt-láncok, főként a CBA forgalma csökkent 2015 márciusát követően, de utóbbi sem elsősorban a vasárnapi boltzár, hanem a hálózat belső problémái miatt. (Megkérdeztük erről a CBA-t, ám lapzártánkig nem kaptunk választ.) A független kisboltok ugyan növelni tudták részesedésüket a vasárnapi forgalomból, de a teljes időszakot nézve nem tudtak nyerni a boltzárral, inkább a diszkontok térnyerése figyelhető meg a többiek rovására.
 
A létszámra vonatkozó statisztikákból az derül ki, hogy a négy főnél nagyobb kiskereskedelmi cégek alkalmazottainak száma nem változott érdemben tavaly. A kereskedelemben foglalkoztatottak száma – ebbe beletartozik mindenki, aki a kis- és nagykereskedelemben dolgozik – ugyanakkor 8-9 ezer fővel csökkent 2014-hez képest. Ez nyilván összefügg a boltzárral, de más hatások is szerepet játszottak benne. A Blokkk.com szakportál arra is felhívja a figyelmet, hogy 2015 első félévében 2300 darabbal csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma 2014 végéhez képest, ami valószínűleg többségében megszűnő kisboltokat takar.