OKSZ: A Tesco fizetheti a legtöbb különadót

Az OKSZ felmérése nem teljes körű, elsősorban a 30 milliárd forintnál nagyobb árbevételű kiskereskedelmi vállalkozásokra terjedt ki, és az adó kiszámításánál a 2009-es árbevételt vették figyelembe.

    A szövetség összesítése szerint a Lidl-nek 1,6 milliárd, a Cora csoportnak 1,5 milliárd, a Penny Marketnek pedig 1,2 milliárd forintos különadót kell majd fizetnie. A dm-re 140,7 millió forint, a Media Markt csoportra 104,7, az OBI-ra 79,9, a Rossmannra 64,3, az IKEA-ra 53,9, az Aldira 50,7, a Praktikerre pedig 50,3 millió forint adó jut az előzetes adatok szerint.

A közleményben emlékeztetnek: az Országgyűlés előtt lévő, az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló törvényjavaslat alapján a kereskedelmi válságadó a gépjármű és -alkatrész kiskereskedelemre, továbbá a többi összes áruterület kiskereskedelmére kiterjed, kivéve a piaci és a nem bolti árusítást.

    A sávos adózás alapján 500 millió forint árbevételig nulla százalék, az 500 millió és 30 milliárd forint közötti bevételrész után 0,1 százalék, a 30 milliárd és a 100 milliárd forint közötti forgalmi hányad után 0,4 százalék, a 100 milliárd forint feletti értékesítés összege után 2,5 százalék az adókulcs, az adóalap pedig a nettó árbevétel.

    A kereskedelmi szövetség "megérti a válságadó szükségességét annak érdekében, hogy a költségvetés egyensúlya javuljon" - hangsúlyozzák a közleményben. Az OKSZ elfogadja, hogy a kereskedelmi ágazat 30 milliárd forint válságadó befizetésével segítse a nemzetgazdaságot, bízva abban, hogy a kormány jó gazdaságpolitikája révén rövidesen növekedni fog a fogyasztói piac is - fűzik hozzá.

    Azt javasolják ugyanakkor, hogy az adó alapja a kereskedők valós teljesítményét kifejező árrés - az eladási és a beszerzési ár különbsége - legyen.

    Az OKSZ rámutat: az APEH adatai alapján 2009-ben a kiskereskedelmi ágazat - a lakosságot kiszolgáló 43 ezer vállalkozás 4.649 milliárd forint bevétele mellett - összességében 33 milliárd forint veszteséggel zárta az évet az adózás előtti eredményt tekintve -, aminek döntő oka a kedvezőtlen piaci helyzet mellett a nagy üzletláncok másfél évtizedes folyamatos beruházása.

    Ezzel szemben ugyanakkor a válságadó nem terjed ki a nagykereskedelmi - vagyis a vállalkozásokat, intézményeket kiszolgáló - vállalkozásokra, ahol 31 ezer cég 11.734 milliárd árbevétel mellett 172 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el 2009-ben.

    Kiemelik: sajnos, az elmúlt időszakban "sok tekintetben tévesen sulykolt kép" alakult ki az áruházláncokról, miközben beruházásaikkal ezermilliárdos piacot adtak az építőiparnak, többségében magyar árut kínálnak és alkalmazottak tízezreit foglalkoztatják az ágazat átlagánál magasabb bérért.