SPAR: Óriási lett a bérnyomás

Gyorsan és különösebb vita nélkül állapodott meg a 2017-es bérekről a SPAR és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ). Pedig az ország hatodik legnagyobb foglalkoztatójának számító cégnél az idén nemcsak a garantált bérminimum, illetve a minimálbér emelkedik a jogszabályban rögzített mértékben, hanem ezen túlmenően is jelentős fizetésemelést kapnak az alkalmazottak. A 13 ezer munkavállaló közül közel négyezren a 15 százalékkal megemelt minimálbért, illetve a 25 százalékkal magasabb garantált bérminimumot kapják. A fennmaradó csaknem kilencezer munkatárs bére pedig különböző mértékben, de egyaránt jelentősen emelkedik.

„Egy átlagszám ez esetben félrevezető lenne, de a béremelés mértékét jól érzékelteti, hogy a SPAR a tavalyi négymilliárd forint után az idén mintegy hétmilliárd forintot invesztál a bérfejlesztésbe, amit a járulékcsökkentés csak kisebb mértékben, 1,5 milliárd forint erejéig kompenzál” – mondta lapunknak Maczelka Márk, a cég kommunikációs vezetője. A kevesebbet keresők kapják a legnagyobb emelést, de a magasabb jövedelműek fizetése is nő. A bérfeszültség elkerülése érdekében kiemelt figyelmet fordítottak a középvezetők bérének fejlesztésére is.

„Hasonló szakmai szándékokkal és elképzelésekkel ültünk le tárgyalni” – magyarázta a Világgazdaságnak a gyors megállapodást Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. A szakszervezeti vezető szerint a kereskedelemben az állandósuló létszámhiány, a nagy fluktuáció és a megnövekedett terhelés miatt nagy szükség van a jelentősebb béremelésre. Erről a SPAR-t nem is kellett győzködni, ráadásul a cég forgalomnövekedése is lehetővé tette, hogy 2017-ben nagyobb mértékben emelje a fizetéseket. Sáling szerint az is kedvező eredmény, hogy az emelés „nem nyeli el” a cafeteriát. A SPAR minden dolgozója 100 ezer forintnyi készpénzes, béren kívüli juttatást kap az idén, a vállalatnál több mint 5 éve dolgozók pedig további 40 ezer forint értékű béren kívüli juttatást kapnak SZÉP-kártyán. Emellett megmarad a dolgozók 13. havi juttatása is.


A KASZ már megállapodott az OBI-val is, ahol a bolti alkalmazottak bére átlagosan mintegy 25 százalékkal növekszik az idén, és hasonlóan eredményes bértárgyalásokra számítanak a többi nagyobb kereskedelmi cégnél is – hangsúlyozta Sáling József. A szakszervezeti vezető szerint a nagy láncok mind kénytelenek belátni, hogy az egész bérrendszerhez hozzá kell nyúlniuk, mivel a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős növekedése miatt „összetorlódnak” a fizetések, ami súlyos bérfeszültséghez vezetne. A cégek arra is rájöttek, hogy a nagy fluktuáció és a létszámhiány veszélyeztetheti a forgalom növekedését, ezért is jobban járnak, ha mélyebben a zsebükbe nyúlnak a bérfejlesztésnél.

A munkaerő megtartása érdekében a kereskedelmi cégek már tavaly az országos átlagot jóval meghaladó béremelésre kényszerültek. A Lidl például 2016-ban két lépésben, összesen 20 százalékkal emelte a fizikai munkavállalóinak bérét. A Tesco 3,5 milliárd forintot fordított tavaly bérfejlesztésre, ami átlagosan 11 százalékos béremelést jelentett 14 ezer, nem vezető beosztású munkavállaló számára. Az Auchan átlagosan 10 százalékkal növelte áruházi dolgozóinak a bérét, emellett számos különjuttatást, többek között kiterjesztett baleset- és életbiztosítási rendszert vezetett be, így összesen 1,2 milliárd forintot fektetett be a bérfejlesztésbe.