Szkeptikus fémkereskedők

Európa egyik legszigorúbb fémkereskedelmi szabályozása lép hatályba januárban; a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletre tegnap bólintott rá a kormány. Ebben a vám- és pénzügyőrséget nevesítették a szakterület ellenőrző hatóságaként. Talán a legtöbbet vitatott pontja az új rendelkezésnek, hogy a fémkereskedőknek a beérkezett tételeket hat napig elkülönítve, nevesítve, az eladó adataihoz kötötten, jól azonosíthatóan kell tárolniuk. Emellett az eddiginél szigorúbb engedélyezési, adatszolgáltatási rendszer, a vámhatósággal előírt kötelező elektronikus kapcsolattartás borzolja a teleptulajdonosok idegeit. Sokakat felkavaró változás az is, hogy telephelyenként 5 millió forint – de legfeljebb 25 millió, bankgaranciával is kiváltható – kauciót kell letenniük a vállalkozóknak. Ebben a kérdésben azonban tett némi engedményt a kormány, ugyanis tegnap eldőlt, hogy a már két éve működő, havi 25 millió forintnál kisebb bevételű cégeknek egy-, maximum ötmilliós biztosítékot kell fizetniük. Az újonnan piacra lépők pedig 2,5–12,5 millió forintos összegre számíthatnak. A meglehetősen későn elkészült jogszabály szövege még karácsony előtt olvasható lesz a Magyar Közlönyben – tudta meg a Világgazdaság.

A szakmai szereplők zöme az élettől elrugaszkodottnak tartja az új rendszert, szerintük súlyos adminisztrációs és anyagi terheket kapnak a nyakukba, ráadásul a törvény több pontja egyszerűen betarthatatlan. Sokan az új rendszerben sem látnak garanciát arra, hogy végre sikerül gátat vetni a fémlopásoknak és az erre épülő illegális fémkereskedelemnek. „Az engedély nélkül működő telepekre eddig sem jutott el a hatóság, ezután sem fog” – fogalmaznak név nélkül a szkeptikusok.

Mint Pálfi Róbert, a Mü-Gu Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, a kötelező hatnapos tárolás csaknem megoldhatatlan feladat elé állítja a legtöbb céget, hiszen egy-egy telepre naponta akár száz ügyfél is érkezhet, a megvásárolt tételek között a néhány kilóstól a többtonnásig minden előfordulhat. Ezek tárolása, mozgatása rendkívül helyigényes. Az ügyvezető szerint legfeljebb tíz olyan felvásárló van ma Magyarországon, amelyiknek akkora a telepe, hogy ez nem okoz gondot. A forráshiányos cégeknek az informatikai fejlesztés sem lesz egyszerű – állítja a szakember, hozzátéve, hogy több helyen külön munkatársat kell majd foglalkoztatni a többszörösére növekvő adminisztráció miatt.

A kauciófizetést tartja a törvény legneuralgikusabb pontjának Farkas József, az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyag-hasznosító Zrt. vezérigazgatója. Szerinte nem lenne szabad ekkora összegeket kivonni a rendszerből, főképp most nem, amikor a bankok finanszírozási hajlandósága is mélyponton van. Úgy véli, az adatszolgáltatási kötelezettség szigorítása a tisztességes kereskedők terheit növeli, azokét, akik eddig is mindent regisztráltak, s minden kilónyi fémmel elszámoltak.

Az új rendszer egyértelműen a nagyvállalkozásoknak kedvez – szögezte le Urbán János, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének elnöke. Nekik ugyanis nem okoz különösebb problémát sem a többletadminisztrációs kötelezettség, sem a hosszabb tárolási idő, sem pedig a kaució. Ezekbe viszont sok kisebb cég bicskája beletörik. Szerinte nem véletlen, hogy országszerte sorra nyitják telephelyeiket a nagyok, úgy látszik, már készülnek a piac átrendeződésére.

Ezzel a megállapítással nem ért egyet a hazai piac egyik meghatározó cége, az Inter-Metál Recycling Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Vincze Gábor. Szerinte természetes dolog, hogy igyekeznek telepeikkel lefedni az országot, így kerülhetnek ugyanis közelebb az ügyfelekhez. A szakember, aki egyúttal a Fémszövetség soros elnöki tisztét is betölti, azt azonban elismerte, hogy a kisebb cégeknek komoly gondot jelenthetnek a januártól életbe lépő tárolási, nyilvántartási, garanciális szigorítások. Ennél is jobban aggasztja a piaci szereplőket, hogy a visszaeső ipari-beruházási aktivitás miatt egész Európában jelentősen csökkent a kereslet a fémáruk iránt. És nem mellesleg a Londoni Fémtőzsdén alakuló árak – az elmúlt kétévi irreális kiugrás után – erősen visszazuhantak. Bár a legutóbbi adatok már azt mutatják, hogy a réz ára kezd ismét egyre magasabbra kúszni.

Vincze Gábor azok közé tartozik, akik bíznak abban, hogy valóra válnak az új szabályozással kapcsolatos várakozások: megtisztul a szakma, eltűnnek az adóelkerülő illegális fémkereskedések, amelyek óriási előnnyel vesznek részt a versenyben. Az új regisztrációs, nyilvántartási rendszer pedig arra adhat reményt, hogy végre sikerül felmérni, valójában hányan is tartoznak ehhez a szakmához. Egyelőre csak becslések vannak, amelyek szerint 1500-2000 vállalkozásról lehet szó, ezek évi több százmilliárd forintos árbevételre tesznek szert, és több tízezerre tehető az általuk foglalkoztatottak száma.

Most azonban 30-40, illetve 600-1000 forintért veszik át a telepeken a fémhulladékot. „Ennyiért nem hajol le a tolvaj” – mondják a szakmabeliek.

Most azonban 30-40, illetve 600-1000 forintért veszik át a telepeken a fémhulladékot. „Ennyiért nem hajol le a tolvaj” – mondják a szakmabeliek. Készülnek a pénzügyőrök Az új feladatra már készül a pénzügyőrség – mondta lapunknak Nagy János országos vámparancsnok.

A látványos eredményhez – ahhoz, hogy letörjék az illegális fémkereskedelmet – legalább négyszáz munkatársat kellene erre a területre helyezni. Kétszáz embert már kiképeztek, és az informatikai fejlesztések is elindultak. Eleinte a belső erők átcsoportosításával oldják meg a hatósági tennivalókat, a létszámbővítéshez kormánydöntést várnak.

Az engedélyezési eljárások a parancsnok szerint három hónap alatt lezárulnak, s áprilistól indul valójában az új rendszer.-->