A múlt év végén 133 ezer kiskereskedelmi üzlet működött Magyarországon, csaknem tízezerrel kevesebb, mint 2010 végén – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb elemzéséből, amely a kiskereskedelem 2015-ös eredményeit foglalja össze. A boltok száma 2010 és 2012 között még nőtt, majd 2013-ban kezdett csökkenni. A statisztikusok szerint a 2013-ban mért visszaesés a dohányforgalmazás átalakításával, a nemzeti trafikrendszer kialakításával magyarázható, 2014-ben pedig az online pénztárgéprendszer bevezetése befolyásolhatta az üzletnyitásokat és -bezárásokat. Tavaly a március 15-én bevezetett és az idén április 16-ig érvényben lévő vasárnapi boltzár gyakorolhatott hatást a kiskereskedelmi üzletek számára – olvasható a KSH elemzésében.
Döntően a nem élelmiszer jellegű üzletek száma esett vissza (8,5 ezer üzlet), az élelmiszerboltoké és az üzemanyagtöltő állomásoké kisebb mértékben csökkent. A legnagyobb mértékben a ruházati szaküzletek (3 ezer), az egyéb iparcikküzletek (2 ezer), a festékek, vasáruk, barkács- és építési anyagok szaküzleteinek (1,1 ezer), valamint a könyv-, újságárusok, papírboltok (1 ezer) száma esett vissza. Az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletek száma 2015-re 2,9 százalékkal 42,3 ezerre csökkent 2010 végéhez képest. Ezen belül a szakosodott élelmiszerüzletek száma 10 százalékkal nőtt, különösen a kenyér-, pékáru- és édességboltok, valamint a zöldségesek száma emelkedett nagyobb mértékben.
A negatív trend nem állt meg 2015 végén, a KSH részletes statisztikáiból kiderül, hogy az idei első fél évben további 2700 bolt szűnt meg. A megszűnő üzletek zöme ráadásul magyar tulajdonú kisbolt lehet, hiszen a többségében külföldi tulajdonú üzletek száma csak mintegy ötszázzal csökkent 2010 és 2015 között, 10,5 ezerről 9,8 ezerre. A nagyokat fékezte a plázastop, amelynek értelmében 2012 elejétől 300 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény nem létesíthető, vagy ezt meghaladó méretre nem bővíthető, azonban a tilalom alól felmentés adható. 2011 vége óta mindössze négy új bevásárlóközpontot nyitottak meg hazánkban. 2015-ben 121 bevásárlóközpont üzemelt, ebből 80 vidéken, 41 a fővárosban. A hipermarketek száma 2011-hez képest öttel csökkent, így 2015 végén 163 üzemelt az országban.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint érdemben nem a kormányzati intézkedések tehetnek a boltszám csökkenéséről, hanem a modernizáció egyre erősebb nemzetközi trendje, amelynek jegyében világszerte háttérbe szorulnak a kisboltok. A kormány a plázastoppal fékezte ugyan a folyamatot, de megállítani nem tudta a negatív trendet. Ezt a jövőben valószínűleg erősíteni fogja a webáruházak előretörése is, amely a korábbi hipermarketlázhoz hasonló jelentőségű trend a kereskedelemben – hangsúlyozta lapunknak a főtitkár. Vámos szerint éppen ezért fontos lenne, hogy a kisvállalkozások fejlesztési forráshoz jussanak a mostani uniós ciklusban, hogy növelhessék versenyképességüket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.