Tízmilliárdokba kerül a vasárnapi újranyitás

Amíg a múlt hét utolsó napján csak az üzletek 25-30 százaléka vállalta az újranyitást, addig ezen a vasárnapon már majdnem teljesen visszaáll a boltzár bevezetése előtti rend. Több nagy kereskedelmi lánc, mint például a Tesco, a Lidl és az Auchan – egymással versenyezve – minden üzletét kinyitja, de így tesz a SPAR hálózatának sok tagja is. Utóbbi a boltzár előtt sem tartotta minden üzletét nyitva a hét utolsó napján, és most is csak azokat fogja, ahol azt a vásárlói felmérések is indokolják. Néhány nagy lánc ugyanakkor úgy döntött, hogy a munkavállalók érdekeit, beosztását, valamint a beszállítókkal történő újraegyeztetéseket is figyelembe véve, csak májusban nyit ki újra vasárnaponként. A Praktiker és a Decathlon például csak május 8-án nyitja ki áruházait újra vasárnap, az IKEA még később, május 22-től állítja vissza a vasárnapi nyitva tartást.

Ahogy a törvényi szabályozás terén – csaknem teljes egészében – visszaállt a boltzár előtti rend, a kereskedők hasonló visszarendeződést várnak a forgalom esetében is. A SPAR például arra számít, hogy lakosság jelentős része újra a hét végére fogja időzíteni a nagybevásárlásokat. A vasárnap korábban is fontos napnak számított a SPAR-nál, annak ellenére, hogy sok áruháza rövidebb ideig tartott nyitva. A cég hálózatában a heti forgalom 9 százaléka bonyolódott vasárnaponként 2015 tavaszát megelőzően.

Az újranyitás többletköltségekkel is jár, így eleve pótolni kell a boltzár miatt leépített – mintegy hatezer főre tehető – létszámot – hangsúlyozza a Blokkk.com szakportál. Ráadásul a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint az idén március 20-án hatezer fő felett mozgott az üres álláshelyek száma a kiskereskedelemben. Bár ez a szám valószínűleg egy kicsit meghaladja a valóságot, mivel időközben jelentősen felgyorsult a fluktuáció az ágazatban, a munkavállalók akár néhány ezer forinttal magasabb fizetésért is odébbállnak. Ám a korábbinál mindenképpen nagyobb a munkaerőhiány a kereskedelemben.

„Mindenképpen több ezer ember felvételére van szükség az ágazatban – mondta a Világgazdaságnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. – Az 50 százalékos vasárnapi pótlék önmagában több tízmilliárd forinttal emeli meg a cégek bértömegét.” Ugyanakkor nemcsak a bérpótlék növeli a költségeket, hanem az is, hogy a szakemberhiány miatt időközben sok helyen – több nagy kereskedelmi láncnál akár tíz százalék feletti mértékben is – emelni kellett a fizetéseket ahhoz, hogy megtartsák a munkaerőt és megőrizzék a versenyképességet.

A kereskedelmi szakszervezetek ugyanakkor 100 százalékos pótlékot szeretnének vasárnaponként, amely a boltzár idején járt a rendkívüli munkavégzésért. Akciójukat felkarolta az MSZP, amely nemrég törvénymódosító javaslatot is benyújtott a pótlék megduplázása érdekében. A Blokkk.com számításai szerint a 100 százalékos vasárnapi pótlék akár 50-60 milliárd forint pluszbérköltséget jelentene, ilyen feltételekkel viszont már sok cégnek, pláne a kisebbeknek egyáltalán nem érné meg vasárnap nyitva tartani.