A kiskereskedelmi cégek még mindig a sötétben tapogatóznak azzal kapcsolatban, hogy a kormányzat hogyan kívánja szabályozni a vasárnapi nyitvatartást. Az újra és újra fellángoló politikai nyilatkozatháborúk és a különféle lobbiküzdelmek csak fokozzák a homályt, amelyből egyelőre csak annyi világlik ki, hogy a kabinet több forgatókönyvön is dolgozik. Ahogy azt korábban a Világgazdaság is megírta, két szcenárió biztosan felmerült: az egyik verzió szerint legyen több mint 100 százalék a pluszjuttatás egységesen, a másik szerint sávosan változzon annak mértéke, például délig maradjon a jelenlegi 50, utána emelkedjen 200 százalékra, később pedig akár még magasabbra is.
„Az eddig felmerült különböző javaslatok kivétel nélkül jelentős költségnövekedést jelentenének” – mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, aki szerint a vasárnapi pótlék emelése 100 százalékra, akár sávos rendben, több tízmilliárd forint többletkiadást okozhat a kiskereskedelem vasárnap nyitva tartó üzleteiben. A kötelező szabad vasárnapok számának emelése ugyancsak sok pénzbe kerül, hiszen több alkalmazottat igényel (jelenleg egy szabad vasárnap megadása kötelező). Bármilyen szigorításnak a magyar tulajdonú kisboltok látnák kárát, hiszen ők eleve jóval alacsonyabb fizetéseket tudnak kitermelni, mint a nagyobb cégek.
Az OKSZ becslése szerint a 140 ezer hazai üzletből mintegy 40 ezer tart nyitva vasárnap, ennek háromnegyede kis magyar cég. Eleve feszültség forrása, hogy az egyes szakterületek között is óriásiak a bérkülönbségek: az iparcikkeket árusító boltok sokkal jobban fizetnek, míg a meglehetősen árérzékeny élelmiszer-kereskedelem a sor végén kullog. Így lesznek olyan boltok, amelyek elbírják a nagyobb terhet, továbbá olyanok is, akik nem. Az esetleges szigorítások pénzügyi terhétől függően több ezer kisbolt is lehúzhatja a redőnyt vasárnap, szélsőséges esetben ennél is jóval többen – hangsúlyozta Vámos.
Ugyankkor a vasárnapi munkavégzés és bérezés szabályozása jelenleg a kisebbik probléma az ágazatban, ennél jóval égetőbb a munkaerőhiány. Ennek legfőbb oka a munkavállalók elvándorlása, hiszen a hazai cégek nem tudnak versenyezni a magyar bérek többszörörését kitevő nyugat-európai fizetésekkel, de még a szlovákiai javadalmazással sem. Vámos György szerint ebben a problémában a döntő elem az alapbér, nem pedig a vasárnapi munkavégzés, hiszen a kiskereskedelem egészét nézve nem is dolgozik mindenki vasárnap (a 190 ezer bolti dolgozóból körülbelül 80 ezer lehet érintett).
A KSH adatai szerint négy év alatt megduplázódott a betöltetlen állások száma a kereskedelemben: 2012-ben 1496 üres állás volt, ez a szám az idén 3819-re nőtt (miközben a a hiány a valóságban ennél jóval nagyobb lehet, mivel nem minden cég jelenti be, hogy betöltetlen állása van). Közben pedig jelentősen csökkent a boltok száma a kiskereskedelemben, öt év alatt mintegy 11 ezerrel lett kevesebb üzlet hazánkban – hívta fel a figyelmet a Blokkk.com szakportál. A nyomasztó munkaerőhiányt bizonyítja, hogy a nemzetközi áruházláncok a béreket folyamatosan felsrófoló versengése és az ágazat átlagos bérszintjének emelkedése ellenére a bolti kiskereskedelem alkalmazottainak létszáma 2016-ban a januárihoz képest semmit sem nőtt az első fél év során: júniusban 192 ezer fő dolgozott (a négy főnél többet foglalkoztató áruházakban), ezen belül a fizikai dolgozók 140 ezer fős és a részmunkaidősök 42 ezer fős tábora sem gyarapodott.
A jelenlegi súlyos munkaerőhiányos helyzetben óvatosan kell bánni minden szabályozással – érvelt Vámos. A meglévő durva bérkülönbségeket ugyanakkor rövid idő alatt nem képesek áthidalni a magyar cégek, legfeljebb öt-tíz éves távlatban, amihez a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által nemrég megígért járulékcsökkentés mellett különféle foglalkoztatásösztönző programra is szükség lesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.