Később nyílik a Volánok piaca

Egy ideig még nem nyitják meg a huszonnégy egykori Volán-társaság jogutódjaiként megalakult hét regionális közlekedési központ piacát. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) ugyanis arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy 2019 decemberéig a jelenlegi szolgáltatók láthatják el a helyközi autóbuszos személyszállítási közszolgáltatási feladatokat, miután szerződéseiknek három évre szóló meghosszabbításáról döntött a kormány.

A jelenleg érvényben lévő közszolgáltatási szerződések 2016. december 31-én lejárnak. Korábban arról volt szó, hogy ennek a céldátumnak megfelelően még tavasszal kiírják a „privatizációs pályázatokat”, ami azonban nem történt meg.

Most pedig tehát a 2016 végi határidőt kitolták három évvel, és egyúttal azt ígérte az NFM, hogy a hazai és az uniós előírásoknak megfelelően 2019 decemberig a kormány pályázati úton választja ki a közszolgáltatást a későbbiekben ellátó vállalkozásokat.

A határidő hosszabbítása kapcsán az NFM annyit közölt, hogy az az utasok zavartalan ellátását szolgálja. A minisztérium szerint a hosszabbítás mellett szól, hogy az a hazai járműgyártás számára is elérhető, kiszámítható, stabil rendelésállományt biztosít, illeszkedve a nemrégiben meghirdetett nemzeti autóbuszgyártási stratégiához.

Talán ez utóbbi a legfontosabb érv a hosszabbítás mellett, hisz a kormány év közben, a 2016 végi határidőhöz képest későn „ébredt” fel, és hirdette meg azt a buszgyártási stratégiát, amellyel jórészt a Volánok igényeit elégítenék ki. Ennek hatásai idén még nem jelentkezhettek volna a cégeknél. Az új határidő elegendő lenne, hogy beinduljanak a hazai autóbuszgyárak. Ezekből több is akad: a már hagyományokkal rendelkező Kravtex-Kühne-csoport és az Evopro mellett nemrég az ITK Holding jelentette be, hogy Mercedes-alapokra fejlesztett buszokat gyár majd Debrecenben.

A Volánoknak kisebb mennyiségben most is szereznek be buszokat a hazai piacról, a nagyobb darabszámra azonban még várniuk kell, pedig járműparkjukra ráférne a fiatalítás. Az ugyanis jóval meghaladja a tíz évet, márpedig az uniós elvárások szerint a piacnyitáskor legfeljebb ilyen idős buszok közlekedhetnének. Ennek tehát most még nem felelnének meg a Volánok, de az elképzelhető, hogy 2019 végéig ezt sikerül elérniük, így felvehetnék a versenyt a piacra várhatóan szintén pályázó nyugati cégekkel.

Tehát ebből a szempontból sem elhanyagolható a liberalizáció elhalasztása.
A Volánok elmúlt évi pénzügyi teljesítménye alapján mindenesetre úgy látszik, hogy célszerű lenne megőrizniük a piacukat, hiszen nyereséget termelő ágazatról van szó. Mindegyik Volán-társasági utód és a Volánbusz Zrt. üzemi szinten is nyereségesen zárta az elmúlt évet – derül ki a napokban benyújtott beszámolókból. Az együttesen több mint 18 ezer főt foglalkoztató hat közlekedési központ és a Volánbusz értékesítésből származó bevétele tavaly meghaladta a 138,6 milliárd forintot, ennek mintegy fele két társaságtól származott – derül ki a cégek beszámolójából.

Az élen a hat korábbi Volán-cég – például a Kisalföld, a Balaton, a Zala Volán – összevonásával létrejött Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ (ÉNYKK) Zrt. áll, amelynek értékesítésből származó árbevétele 33 milliárd forint volt, amit 31 milliárd forinttal a Volánbusz Zrt. követett. Részben a méretük, részben a piacuk miatt más mutatókban is ez a két vállalat jeleskedett. A Volánbusz üzemi eredménye megközelítette a 2,3 milliárd forintot, az ÉNYKK pedig egymilliárd forint körüli üzemi eredményre tett szert. Ez a két cég nemcsak a teljes piacon keletkező értékesítésből származó bevétel mintegy felét, de az üzemi szinten megtermelt nyereségnek is körülbelül az ötven százalékát elvitte, hisz a hét vállalkozás összesen 5,6 milliárd forint üzemi nyereséget termelt 2015-ben.

Adózás előtti szinten a hét társaság együttesen 3,8 milliárd forintot meghaladó nyereséget termelt, e téren már kiegyensúlyozottabb volt a cégek teljesítménye, bár a Volánbusz profitja itt is kiemelkedő. Ez utóbbi társaság ugyanis önmagában 1,8 milliárd forintot meghaladó adózás előtti nyereséget produkált, míg a többi hat közlekedési központ néhány száz millió forintos profitot termelt. Mindezek után a Volánok tavaly 399 millió forint társasági adót fizettek, a legnagyobb összeget, 149 millió forintot a Volánbusz, miközben a Dél-Alföld régióban működő, egykori Bács Volán Zrt., Körös Volán Zrt., Kunság Volán Zrt. és Tisza Volán Zrt. jogutódjaként létrejött társaságnak nem volt adófizetési kötelezettsége. Az adózott profitból egyik közlekedési központ sem fizetett osztalékot, így elképzelhető, hogy a 3,4 milliárd forintos mérleg szerinti eredmény jó részét fejlesztésekre fordítják a cégek.