A jegyellenőrök és a biztonsági őrök életében, munkájában is változást hoz Budapesten az elektronikus jegyrendszer 2017-es bevezetése. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. felül fogja vizsgálni és szükség szerint racionalizálja a BKK-jegyellenőrök létszámát az elektronikus jegyrendszer bevezetését követően – közölte a Világgazdasággal a közlekedésszervező társaság. Az nem derül ki, hogy a racionalizálás pontosan mit takar, és eredményezhet-e létszámleépítést.
A BKK szerint jelentős ellenőrzési kapacitás szabadul fel az új rendszer bevezetésével, amit a szükséges mértékben át lehet csoportosítani a bevételek hatékony beszedése érdekében. A metróállomások kijáratánál, peronjain és a metrókocsikban jegyellenőrzést végző és pótdíjazásra is jogosult BKK-jegyellenőröket – akik jelenleg lila karszalagot viselnek – a felszíni vonalakon fogják elosztani, ezzel is növelve az ellenőrzési lefedettséget.
A BKK a főállású jegyellenőrök mellett elméletileg segédjegyellenőröket is alkalmaz munkaerő-kölcsönzés keretében. Ők – a jegyellenőrökhöz hasonlóan – az utólagos pótdíjrendezés érdekében felvehetik a jogosulatlanul utazó utasok adatait, de helyszíni pótdíjazást nem végezhetnek, és jegyet sem árulhatnak, mivel készpénzt nem kezelhetnek. Jelenleg egyébként nincsenek segédjegyellenőrök a budapesti közösségi közlekedési hálózatban, mivel a foglalkoztatásukra kötött vállalkozási keretszerződés 2015 áprilisában lejárt, de a BKK tervezi, hogy a nagymértékű jegyellenőri fluktuáció pótlására 2016-ban újra bevezeti ezt a konstrukciót. Az erre vonatkozó közbeszerzési eljárás előkészítés alatt áll.
A biztonsági őrök, a BKK-jegyellenőrök mellé beszálltak a közterület-felügyelők is. Ők napi szinten – két műszakban – körülbelül húsz csoportot tesznek ki. Egy jegyellenőr mellett – az új szabályozás értelmében – legalább két felügyelőnek kell szolgálatot teljesítenie. A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) vállalta, hogy munkanapokon, a délelőttös műszakban 23 főt, a délutános műszakban 22 főt állít szolgálatba, hétvégenként pedig a BKK igényeinek megfelelően biztosítja a felügyelői létszámot. Az általában háromfős jegyellenőri és közterület-felügyelői csoportok azokon a felszíni vonalakon teljesítenek szolgálatot, amelyeken a bliccelők együttműködési hajlandósága alacsony.
Néhány éve, például 2013-ban 295 ezer, 2014-ben 363 ezer esetben pótdíjaztak bliccelésért. Az ebből származó bevétel 2013-ban 660 millió forintot tett ki, 2014-ben pedig meghaladta az egymilliárd forintot. Tavaly 48 929 helyszíni pótdíjazás történt, és 308 032 utólagos pótdíjfizetésre kiállított, illetve jegy- vagy bérletbevonást elismerő nyilatkozat készült – közölte a BKK. A tavalyi bevétel az egy évvel korábbihoz hasonló nagyságrendű lehetett.
Az elektronikus jegyrendszer, valamint az azzal párhuzamosan kiépülő új díjfizetési módok és új ellenőrzési rendszer teljes körű kiépítése és beindulása után – a nemzetközi tapasztalatok alapján – öt százalék fölötti jövedelmezőségjavulás várható – közölte a BKK.
Az elektronikus jegyrendszer bevezetését és a metróállomásokra tervezett beléptetőkapuk kiépítését követően állomásonként várhatóan egy biztonsági őrre lesz majd szükség – közölte a BKK –, emellett biztosítani kell a biztonsági őrök számára váltást is. (Jelenleg a metróállomások bejáratánál a BKK-val szerződésben álló biztonsági cég zöld karszalagot viselő munkatársai beléptetéses jegyellenőrzést végeznek, de pótdíjazást nem kezdeményezhetnek.) Tehát a beléptetőkapuk kiépítése után is lesz „emberi jelenlét” metróállomásokon, csak az ott dolgozók munkája változik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.