A Kocsis utáni időkre készülnek

Tarlós István nem fogja engedni, hogy végkielégítést fizessenek ki Kocsis Istvánnak. A főpolgármester sajtófőnöke, Szűcs Somlyó Mária a hirtelen távozó BKV-vezér búcsújáról azt mondta a Világgazdaságnak: elképzelhető, hogy időarányosan prémiumot fizessenek ki Kocsisnak, de a cél olcsón túllépni a vezetőváltáson. A céget, miután Kocsis a rendkívül szokatlan, vasárnap este 9 órás időpontban bejelentette távozását, ideiglenesen Várszegi Gyula vezeti, aki eddig a vállalat igazgatótanácsának elnöke volt.

Ennél is fontosabb kérdés azonban, hogy mi lesz a BKV sorsa, és hogyan alakul tovább Budapest közlekedésének irányítása. Az, hogy a városvezetés gyökeres változásokat szeretne, régóta nem titok. Az pedig, hogy a sokáig az országos politikában is erős embernek számító Kocsis most félreállt, jelentős lépés lehet a BKV gyengítése felé. Az Tarlós sajtófőnöke szerint is egyértelmű cél, hogy a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) több hatáskörrel ruházzák fel, egybefogva a város teljes közlekedési rendszerét, beleértve a fővároson belüli tömegközlekedést, az elővárosi vasút- és buszvonalak Budapesten belüli részét, de még a parkolási ügyeket is. Ehhez azonban szükség lesz az állam segítségére is. A tavaly ősszel alapított BKK-nak hivatalosan július elsejétől már teljes kapacitással kellene működnie, érdemi munkára azonban kevesebb lehetőség van addig, amíg a személyszállítási törvény nem születik meg, és nem lehet bevezetni az egységes, közös tarifarendszert.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a BKV-t egy idő után hivatalosan apportálni kellene a BKK-ba. Ennek az első lépése meg is történt még 2010-ben, amikor a BKK alá rendelték, azóta azonban más irányba fordultak az események. A főváros vezetőitől többször elhangzott, hogy az államnak kellene odaadni a BKV-t. A szavak szintjén erre fogékony is a kormány, a gyakorlatban azonban nem sürgetik a cég átvételét. A támogatásokkal egyébként is szűkmarkúan bánnak: azt a kilencmilliárd forintot például, amelyet egy tavaszi ígéret alapján át kellett utalniuk a BKV-nak a működőképesség fenntartásáért, a 4-es metróra szánt forrásokból csoportosították át.

„A pénzügyi szempontok nagyon sokszor felülírták már a szakmai szempontokat, reméljük, most nem ez történik” – mondta a Világgazdaságnak Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke. A BKK eredeti, VEKE által is támogatott működési koncepciója szerinte jó, de a megvalósítással olyan csúszásban vannak a törvényalkotók, hogy a gyakorlatban a működésből még nem láthattunk semmit. A VEKE elnöke szerint a budapesti közlekedés irányításának egységes kézben tartása lenne a kívánatos, de meg tudja érteni a főpolgármestert, hogy magát a BKV-t állami kézbe adná, így biztosítva a folyamatos finanszírozást. Ugyanakkor az is érthető szerinte, hogy az állam gazdasági irányítói miért nem szeretnék átvenni a BKV-t. Egyrészt a cég a botrányai miatt olyan szem előtt lévő vállalattá vált, ahol „nehéz nagyot alkotni”, másrészt amikor napi szinten kell tenni valamit a költségvetés lyukai ellen, a pénzügyi vezetők tartanak a hosszú távú elköteleződésektől.

A cégvilágban is jelentősebb karriert futott be a közlekedési területeken. Érdekesség, hogy 1973 és 1985 között a Metróber vállalatnál dolgozott, ahol Tarlós István főnöke is volt. A mostani főpolgármester az Otthonom, Budapest című könyvében úgy írt róla: jó szakember, „rendesen gatyába rázta a céget”.

A cégvilágban is jelentősebb karriert futott be a közlekedési területeken. Érdekesség, hogy 1973 és 1985 között a Metróber vállalatnál dolgozott, ahol Tarlós István főnöke is volt. A mostani főpolgármester az Otthonom, Budapest című könyvében úgy írt róla: jó szakember, „rendesen gatyába rázta a céget”. A nagy túlélő Az 1952-ben született Kocsis István először a rendszerváltás idején került közelebb a gazdasági és politikai ügyek irányításához. Addig a Budapesti Műszaki Egyetem oktatója, majd a Kármán Tódor kollégium igazgatója volt. A rendszerváltás után a Fegyver- és Gázkészülékgyárat vezette, ekkor került kapcsolatba a politikával is: Antall József előbb főosztályvezetőnek, majd helyettes államtitkárnak kérte fel az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba. A privatizációs ügyekhez köthető munkája 1993-ban lendült be: ekkor lett az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság vezérigazgató-helyettese. Az ő feladatkörébe tartozott többek közt a „piszkos 13” csoport, vagyis azok a nagy iparvállalatok, amelyek rendbetételét a kormány stratégiai fontosságúnak tartotta, de pénz alig volt rá.

Az állami vállalatnál az egyetlen vezető volt, akit az 1994-es választás után a Horn-kormány a helyén hagyott, sőt, még magasabbra emelte: az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-re átnevezett cég vezérigazgatója lett. A Tocsik-ügyben nem keverték vádba, de a kormány visszahívta a teljes vezetőséggel együtt. Bár az energiaipar privatizációjában sokszor képviselte az államot, az első Orbán-kormány alatt a cégek oldalára állt át. 1998–99-ben a magyar érdekeltségekkel is bíró német RWE Energie AG főosztályvezetője volt, 2000–01-ben az ÉMÁSZ Rt. általános igazgatója, majd egy évre visszatért az RWE-hez, a magyarországi leányvállalatuk igazgatójának.

Az újabb kormányváltás után a Paksi Atomerőmű Zrt. igazgatója lett, 2005-től 2008-ig pedig a Magyar Villamos Műveké. Az ottani ügyek miatt lett most gyanúsított belőle – igaz, a gyanúsítás ellen panaszt nyújtott be. A Kossuth rádió arról adott hírt, hogy két ügyet vizsgálnak a hatóságok. Előbb 2007-ben egy Cipruson bejegyzett cég befektetési portfóliójának összeállításával bízták meg, amelyből nem teljesült semmi, majd 2008-ban egy olasz székhelyű vállalatnak adott kölcsön, a vád szerint pedig mindkétszer megkerülte az MVM igazgatóságát. Meggyanúsítása után közleményt adott ki ezekről az ügyekről, amelyben azt írta: „Ha én és az általam irányított menedzsment a helyünkön maradunk és a futó projekteket be tudjuk fejezni, akkor nem keletkezett volna vagyoni hátrány az MVM-nél.”

A BKV-hoz 2008-ban került vezérigazgatónak. Az ő vezetése alatt robbant ki a cég korrupciós botránya, amelynek nyilvánosságra hozatalában ő is aktív szerepet vállalt. Az újabb kormány- és az 1990 óta első főpolgármester-váltás után is a helyén maradhatott, egyedüliként a legnagyobb fővárosi cégek vezetői közül. Egészen vasárnapig.-->