Bár a vasúti pályadíjak állami támogatása bevett gyakorlat, és Európában is sok példa van rá, az állami költségvetés helyzete miatt hónapokon át kérdéses volt, kap-e további állami pénzt a terület. Nemrég azonban Antali Károly közösségi közlekedési kormánybiztos már úgy fogalmazott lapunknak a tarifákról, hogy „ha e költségek nem nőnek, az arra ösztönözheti a teherszállító és a nemzetközi személyszállító vállalatokat, hogy a régiós versenytársakkal szemben Magyarországot válasszák. A vasúti személyszállítás piacának teljes megnyitására a MÁV-Start versenyképességének javításával is fel kell készülni.”
A VPE honlapján olvasható díjszámítási dokumentum ugyanakkor még nem végleges. A VPE november 22-ig várja az érintettek írásos észrevételeit, majd november 30-án és december 1-jén egyeztetést tart. Maga az öt évre szóló díjképzési módszertan megfelel az uniós elvárásoknak, és szigorúan költségalapú. A díj nagyságát egyedül az állami szerepvállalás térítheti el lefelé – az uniós vasúti csomag rendelkezéseinek megfelelően –, közlekedéspolitikai megfontolásból.
A korábbiakhoz képest van néhány újdonság a díjrendszerben. Megjelenik benne a szolgáltatás nagyságának mérésére a bruttó tonnakilométer fogalma, a közbenső állomáshasználat a tehervonatok számára, valamint egy önálló közlekedtetési díjtétel is mozdonyvonatoknak. A VPE-től kapott tájékoztatás felhívja a figyelmet arra, hogy bár nincs teljesen összhangban a vontatási és egyéb célú villamos energia díjképzésére vonatkozó előírás a vasúti és az áramtörvényben, a kérdés kezelhető.
Az említett teljesítményösztönző rendszer célja a pályahálózat zavarainak minimalizálása és a pályahálózat teljesítményének javítása jellemzően pénzügyi előnyök és hátrányok alkalmazásával. Fő eleme, hogy a tervezett és a tényleges menetidők összevetése után elemzik a késések okát, és többletdíjjal terhelik azokat a társaságokat, amelyek a megadott tűréshatáron túl térnek el a menetrendtől. A büntetés nagysága a rendszer bevezetésekor minimális.
A VPE a Pénzügyminisztérium kezdeményezésére hatástanulmányt készített az érintettek bevonásával, hogy kimutassa, egyéb tényezők változatlansága mellett hogyan befolyásolná a szállítási volumeneket a pályadíjak különböző mértékű változása. Elemezték, miként hatna a díjváltozás az egyes szereplők gazdálkodására, mit bírnának el a társaságok, és mekkora állami szerepvállalással lennének tarthatók a 2010/11-es teljesítményadatok. A közlekedési és a pénzügyi tárca a fentiek és a közlekedéspolitikai célok figyelembevételével határozta meg 53 milliárd forintban az állami szerepvállalás mértékét.
A MÁV Cargo Zrt. elnök-vezérigazgatója
„A szinten maradó pályadíjak mellett fenn tudjuk tartani mostani áruszállításunkat, és belső hatékonyságjavításra is képesek vagyunk. Ugyanakkor csak az első lépésnek tekintem Brüsszel részéről, hogy előírta a díjak kalkulálásakor használandó formulát. Remélem ugyanis, hogy a formula tartalma – például a környezettudatosság és az interoperabilitás kiszélesítése – is mielőbb hangsúlyt kap úgy, hogy Brüszszel azonos hozzáállást, azaz támogatást vár el az országoktól az infrastruktúra fenntartásában. Ma Hollandiában nincs pályadíj, máshol a költségek kisebb-nagyobb részét a vasúttársaságok fizetik.”
Berényi János
A Hungrail elnöke
„A számítások szerint nem 53 milliárdos, hanem 63 milliárdos állami részvétellel maradnának szinten a pályadíjak, vagyis a 10 milliárdos különbözetet a MÁV pályavasút-üzletágának ki kell gazdálkodnia hatékonyságnöveléssel és költségcsökkentéssel, vagy bármi mással. Ezzel pedig alaposan fel van adva a lecke, és bőven vannak még kérdőjelek akörül, hogyan lesz képes erre a több milliárd forintos megtakarításra a MÁV. Ha erre nem lesz képes, akkor mégis nőni fognak a pályaköltségek. Az új vasúti pályadíjrendszer ügyében egyébként ma tart ülést az egyesülés.”
A MÁV Cargo Zrt. elnök-vezérigazgatója
„A szinten maradó pályadíjak mellett fenn tudjuk tartani mostani áruszállításunkat, és belső hatékonyságjavításra is képesek vagyunk. Ugyanakkor csak az első lépésnek tekintem Brüsszel részéről, hogy előírta a díjak kalkulálásakor használandó formulát. Remélem ugyanis, hogy a formula tartalma – például a környezettudatosság és az interoperabilitás kiszélesítése – is mielőbb hangsúlyt kap úgy, hogy Brüszszel azonos hozzáállást, azaz támogatást vár el az országoktól az infrastruktúra fenntartásában. Ma Hollandiában nincs pályadíj, máshol a költségek kisebb-nagyobb részét a vasúttársaságok fizetik.”
Berényi János
A Hungrail elnöke
„A számítások szerint nem 53 milliárdos, hanem 63 milliárdos állami részvétellel maradnának szinten a pályadíjak, vagyis a 10 milliárdos különbözetet a MÁV pályavasút-üzletágának ki kell gazdálkodnia hatékonyságnöveléssel és költségcsökkentéssel, vagy bármi mással. Ezzel pedig alaposan fel van adva a lecke, és bőven vannak még kérdőjelek akörül, hogyan lesz képes erre a több milliárd forintos megtakarításra a MÁV. Ha erre nem lesz képes, akkor mégis nőni fognak a pályaköltségek. Az új vasúti pályadíjrendszer ügyében egyébként ma tart ülést az egyesülés.” -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.