Hat év után fizet a Colas

Tovább működhet a francia gyökerű Colas csoport tagja: a júniusban fizetésképtelenné nyilvánított Colas Dunántúli Út- és Vasútépítő Zrt. A felszámolása ugyanis egyezséggel zárult, így nem szüntetik meg a céget – közölték a felszámoló Cégpatika Kft.-nél. Pedig a felszámolás tavaly októberben már finisbe jutott, a Colas ingatlanai 161 millió forintos irányáron kerültek kalapács alá. 2016 júniusában a cég könyveiben mintegy hárommilliárd kötelezettséget tartottak nyilván, ebből több mint kétmilliárdot a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kartellbírsága és kamatai tettek ki.

A Colas Dunántúli egyike volt annak a négy társaságnak, amelyekre a GVH kőkemény kartell miatt rekordméretű, összesen 7,178 milliárd forint bírságot szabott ki még 2010-ben. A Colas-cégre ebből 1,5 milliárd forint jutott. A bírság kiszabása után nem sok életjelt mutatott a társaság, 2011 óta a legnagyobb árbevétele 30 millió forint volt. A vasúti cég próbálkozott fellebbezéssel, de nem járt sikerrel, így az évek során kétmilliárdnál is nagyobbra duzzadt a fizetnivaló.

A bírságot ilyen esetekben adók módjára kell beszednie a NAV-nak. Az adóhatóság végrehajtási jogot jegyeztetett be az ingatlanokra, és 16,5 millió forintot inkasszált. A Colas csődeljárást kezdeményezett, 140 millió forint körüli egyezségi ajánlatát azonban nem fogadták el a hitelezők, így fordult felszámolásba az ügy – vázolta a menetet a Világgazdaságnak a GVH.

A felszámoló valamennyi vagyontárgyat értékesítette, a Colas Dunántúli anyavállalata – a Colas Hungária Zrt. – pedig egyezségi javaslatot tett: 260 millió forint „többletkielégítésre” vállalt kötelezettséget, továbbá a felszámolási egyezség megkötésének napjától minden további kötelezettséget és költséget átvállalt.

Ugyancsak átvállalt 380 millió forint értékű, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.-nél fennálló szavatossági kötelezettséget. (A Colas csoportot a hazai piac legnagyobb mélyépítői között tartják számon, a Colas Hungária árbevétele 2015-ben megközelítette a 16 milliárdot, és 2,6 milliárd nyereséget könyvelt el. Rajta azonban nem követelték a bírságot, mert annak idején nem állítottak „mögöttes felelőst” az ügyben.)
A GVH levezetése szerint egyezség nélkül 63 millió forint – illetve a felszámolási költségekkel csökkentett – további megtérülést várhattak volna a bírságkövetelésre, az egyezség nyomán ez elérheti a 320 milliót.

A bírság nem a GVH, hanem a magyar állam bevétele, ezért a hivatal állásfoglalást kért a nemzetgazdasági tárcától. A költségvetési szerveknek a közpénzekkel való hatékony gazdálkodás elvét figyelembe véve kell dönteniük, így jött létre az egyezség. Ha azt a megoldást választották volna, hogy a felszámolás végén a maradványt szétosztják a hitelezők között, akkor a költségek levonása után a maradvány a nullához közelített volna – így a GVH magyarázata.

Csak a Strabag fizetett

A négy, kartellezésen kapott társaság közül csak az osztrák Strabag leánycége fizette ki a teljes bírság összegét. A Szentesi Vasútépítő Kft.-t 3,5 milliárd forintra büntette a versenyhivatal, és a 2013-as mérlege szerint 1,2 milliárd forint késedelmi pótlékkal megfejelve ki is fizette. A Máv MTM Rt. büntetése 178 millió forint volt, de ezt a céget már 2005-ben fizetésképtelenné nyilvánította a bíróság, nem tudott fizetni. A Swietelsky csoporthoz tartozó Mávépcell 2,1 milliárd bírságot kapott, ellene tavaly indult felszámolás, és a NAV 184 millió forintot szedett be tőle eddig.