Kényszerpályán a Malév

„Kényszerpályán van a Malév és a magyar kormány is, mivel a 95 százalékos állami tulajdon ellenére a szerződések szerint minden a társaság gazdálkodásával kapcsolatos érdemi döntéshez legnagyobb hitelezője, az orosz Vnyesekonombank (VEB) előzetes írásos engedélye kell” – mondta a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón Márton Attila légügyi miniszteri biztos, miközben ismertette a légitársaság állapotát értékelő szakanyagot.

Mint mondta, a Malév helyzetének rendezése érdekében megkezdődtek az előkészületek a tárgyalásokra az orosz partnerekkel, a téma várhatóan a magyar–orosz gazdasági kormányközi bizottság ülésén kerül napirendre. Márton Attila szerint a magyar légitársaság a jelenlegi formájában, strukturális átalakítások nélkül nem tud tovább működni, a cég reorganizációjának mikéntjéről azonban addig nem lehet mit mondani, amíg nem születik megállapodás az orosz féllel.

A Malév 2007-es privatizációjával kapcsolatban a légügyi biztos elmondta: sejthető volt, hogy pénzügyi problémák merülhetnek majd fel a légitársaságnál az AirBridge Zrt. bizonytalan gazdasági háttere miatt, a vizsgálatukból ki is derült, hogy a cég minden tranzakciót hitelből finanszírozott, amelyet most a Malévnak kell törlesztenie. Véleménye szerint a privatizációs szerződés szakmailag rossz volt, mert lehetővé tette, hogy az eleve tőkehiányos légitársaságnak az új tulajdonos hitelből finanszírozza a működését, ennek következtében alakulhatott ki a kritikus eladósodottság. A biztos szerint a privatizációs szerződés bizonyos pontjait tovább vizsgálják még. Nem világos például, hogy a tulajdonos 90 milliós hitelátvállalása ellenére miért csak 32 millió eurós bankgaranciát kért az állam a privatizációkor. Az is érthetetlen, hogy bár a tulajdonos már 2008 áprilisa után nem teljesítette fizetési kötelezettségeit a hitel átvállalása után, miért csak egy évvel később, 2009 áprilisában tett érdemi lépéseket a Pénzügyminisztérium, és kezdeményezte a bankgarancia lehívását. Ráadásul az akkori tárcavezető, Veres János a válságra és az orosz féllel való tárgyalásokra hivatkozva leállította a folyamatot, így végül csak 2010 márciusában utalták át a bankgaranciát.

Ekkor vált egyébként világossá a magyar állam számára, hogy 2007-ben Borisz Abramovics egy 102 millió eurós garanciaszerződést kötött az AirBridge nevében a VEB-bel, amelynek értelmében ha az AirBridge nem tudja teljesíteni a bankkal szembeni kötelezettségeit, akkor az a Malévot terheli. Kiderült, hogy erről a hitelszerződésről még a Malév igazgatósága sem tudott, azt Borisz Abramovics felhatalmazás nélkül írta alá. Ezen garancia keretein belül terhelte egyébként az AirBridge a Malévra a magyar állam számára kikötött 32 millió eurós bankgaranciát. Márton Attila szerint ezért meg kell vizsgálni, milyen jogi lépéseket lehet tenni, hogy csökkenteni lehessen a Malév terheit.

A légügyi biztos a közeljövővel kapcsolatban elmondta: vizsgálják, hogyan kaphatja meg a légitársaság az előző kormány által jóváhagyott 8,1 milliárd forint keretű tulajdonosi kölcsön fennmaradó részét (eddig körülbelül hárommilliárd forinthoz jutottak), ha ez sikerül, akkor a nyár végéig biztosítva van a cég működése. A társaság hároméves reorganizációs tervéről Márton Attila a Világgazdaságnak elmondta, minden eddig elkészült anyagot aktualizálni kell annak függvényében, hogy milyen megállapodást sikerül tető alá hozni az oroszokkal, és ezáltal milyen mozgástere lesz a kormánynak. Véleménye szerint a magyar félnek erősek a tárgyalási pozíciói, így ha kellően rugalmas az orosz partner, akkor a Malév számára kedvező egyezség születhet.

Oszkó: Túl nagy az adósság

„Az orosz féllel való tárgyalások előkészítésével abba az irányba halad a mostani kormány is, amerre mi elindultunk a Malév visszaállamosításakor. Most gyakorlatilag a tét az, hogy meg tud-e állapodni a magyar delegáció az oroszokkal a Malév hitelei egy részének az elengedéséről, ami kardinális kérdés, hiszen meglátásom szerint a légitársaság a jelenlegi körülbelül 200 millió eurós hitelállományával – ebből 100 millió a VEB-bel szemben – sehogyan sem lehet életképes. Ennek maximum a harmadát, felét tudná vállalni a légitársaság. Az oroszokkal a tárgyalás során azt kell megértetni, hogy a tulajdonlásuk alatt képződött a Malév adósságállományának a zöme, ezért anyagi felelősséget kellene vállalniuk. Ha nem sikerülne megállapodni a hitelrendezésről, akkor az állam egy idő után nem tudna mit tenni a Malév túléléséért.”

Szinten tartott utasszám

A Malév 2010 első hat hónapjában az elmúlt évihez hasonló utasforgalmat bonyolított le, öszszesen 1,3 millió utast szállított járataival – áll a cég friss közleményében.

Az utasszám, bár nem nőtt, mégis a hatékonyságjavulást tükrözi, hiszen 16 százalékkal kevesebb járattal sikerült elérni a tavalyi eredményt, és 3,5 százalékponttal tudta növelni az általános járatkihasználtsági mutatót a légicég. A költségeket is jelentősen, 4,7 milliárd forinttal csökkentette a légitársaság az első hat hónapban az előző év hasonló időszakához képest. A közlemény kitér arra is, hogy Martin Gauss vezérigazgató havi fizetése 1,93 millió forint, a sajtóban megjelent túlzó számokkal szemben.