Megint a Wizz vitte a pálmát

A legnagyobb árbevételű magyarországi személyszállító társaság ismét a Wizz Air magáncég volt. 171 milliárdos konszolidált forgalma több mint kétszer akkora, mint a toplistán mögötte álló Malévé, továbbá két és félszer akkora, mint az utánuk következő fővárosi BKV-é és az állami MÁV-Starté. A két légitársaság abból a szempontból illetéktelenül került a legnagyobb hazai személyszállítók élére, hogy nincs belföldi forgalmuk. Viszont bizonyos mértékig mégis versenyben állnak más hazai személyszállítókkal – azaz a környező országokba járatokat indító busztársaságokkal és a vasúttal, de még a személyautózással s persze egymással – is. Kapcsolódnak a belföldi közlekedéshez a repülőterek megközelíthetőségén keresztül is. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a légikikötő saját minibusztársasága mellett számos magáncég célbusza, a fővárosi tömegközlekedés és részben a vasút is kiszolgálja, a Wizz pedig saját busszal hozza fel Budapestre vidéki utasait.

A Wizz Airnek 2010-ben 23 célállomása volt. A társaság 27 százalékkal növelte árbevételét, üzemi eredményét pedig –2,3 milliárdról +3 milliárd fölé tornászta. Az idén további bővítésre készül és növekedést vár. Az 52 célállomásra eljutó Malév 88 milliárdos forgalma csökkenést takar, 21 milliárdos üzemi vesztesége, hatalmas hitelállománya és –25 milliárdos, azóta részben visszapótolt saját tőkéje pedig már stratégiai beavatkozásért kiált. A tavaly indult hároméves terv 2012 végére már üzemi nyereséget irányoz elő, közben pedig új vezérigazgatóval új stratégia készül, várhatóan az őszre. Sokak szerint igazi megoldást egy szakmai befektető bevonása hozna. Nemrég a cseh Unimex Group és a hozzá tartozó magyarországi Travel Service konzorciuma jelezte, hogy megvenné a magyar állami tulajdonú céget, de érdeklődik a kínai Hainan is.

A hazai helyi személyszállítás országos fő mutatója, az utaskilométer értéke 7,5 millió volt, félmillióval kisebb az előző évinél és egymillióval a 2008-asnál, ráadásul a tendencia 2001 óta csökkenő. A legnagyobb helyi személyszállító társaságnál, az ötféle tömegközlekedési eszközt kínáló BKV-nál továbbra is a metró a legjobban kihasznált utazási forma. A metróhálózat egységére 12-szer akkora utaskilométer-teljesítmény jut, mint a várost átszelő autóbusz-hálózatra, vagyis a BKV teljes hálózatának 3 százalékán valósul meg az utasszállítás 22 százaléka. A cég tavalyi bevétele lényegében szinten maradt, 5,2 milliárdos üzemi eredménye viszont kikapaszkodott a 2009-es 16,7 milliárdos mínuszból. Hosszú lejáratú kötelezettségei megközelítik a 40 milliárd forintot, költségeinek pedig körülbelül csak a 40 százalékát fedezik a jegyárbevételek. A BKV adóssága mostanra 78 milliárd forintra nőtt, ezt az állam átvállalja a MÁV 300 milliárdos tartozásával együtt.

Buszai között a legöregebbek, átlagosan 21 évesek a 260-as és a 280-as típusú Ikarusok, a HÉV-szerelvények viszont 34, a villamosok 30 évesek. Múzeumba illenek a társaság infrastruktúrájának egyes elemei is. A legnagyobb figyelmet tavaly a harmincéves metrópark kapta: a francia gyártó a többször elcsúsztatott határidőre sem kapta meg a BKV-nak szánt Metropolisok hatósági engedélyét. A szerződésbontásig és perekig mérgesedett ügyre a 2011. júliusi megállapodás ígér megoldást, amely szerint a francia gyártó új lehetőséget kapott a Metropolisok átalakítására és engedélyeztetésére. A BKV tavaly tendert hirdetett egyes vonalain midibusszal való személyszállításra, ám azt ez év februárjában érvénytelennek minősítette.

2010-ben együtt összesen 140,5 millió főt szállított a MÁV és a GYSEV, ez a szám is egy sokéves, folyamatos piaczsugorodás legfrissebb adata. A részben osztrák ellenőrzésű GYSEV árbevétele megmaradt a 20 milliárd körüli szinten, pozitív volt az üzemi és az adózott eredménye is. A magyar állami MÁV 3 milliárddal, 68 milliárdosra növelte a forgalmát, eredménye nullszaldó körül mozgott, viszont az adósságai hatalmasak. A fejlesztési tárca december 31-ig kapott határidőt a MÁV adósságrendezési tervének kidolgozására.

Üdítő ellenpélda a hazai közösségi közlekedési tendencián belül, hogy 2010-ben 15 millióval, 512 millió főre nőtt a helyközi buszközlekedésben utaztatott személyek száma. Az e szolgáltatást nyújtó Volán-társaságokon belül a legnagyobb forgalmat a Volánbusz Zrt. érte el az előző évihez hasonló, 20 milliárd forint körüli bevételével, közel feleakkorát teljesített hét további társaság. E cégek többsége tavaly szerény nyereség mellett, illetve nem túl nagy veszteséggel működött.

A Volánok és a helyi közlekedési társaságok hagyta piaci résekbe nyomuló buszcégek legnagyobbika a Videotonhoz tartozó Transman és a magánkézben lévő Orangeways, előbbi ötmilliárd, utóbbi kétmilliárd körüli forgalmat ért el. Alvállalkozóként mindkét cég részt vesz nagyvárosok tömegközlekedési feladatainak megoldásában, s mindkettő indult és hoppon is maradt a BKV említett midibusztenderén.

A hazai közösségi közlekedés hatékonyságának egyik kulcsa az államilag finanszírozott utazási formák összehangolása, amely alapvetően a MÁV-ot és a Volánokat érinti. 2012. január elsejével alakul meg a Nemzeti Közlekedési Holding és kezdődik meg a közösségi közlekedés szervezeti konszolidációja, vagyis e téren a jövő évtől várható áttörés.

A hazai hajózás alapvetően a kompforgalomhoz és az idegenforgalomhoz kapcsolódik s szinte semennyire sem a hivatásforgalomhoz. A szakma hazai nagyjai – a Mahart Passnave Zrt. és a Balatoni Hajózási Zrt. – kétmilliárd forint alatti és az előző évinél kisebb bevétellel zárták az évet. Legnagyobb taxicégünk továbbra is a Főtaxi. E társaságoknál azonban csak a fuvarszervezés forgalma és nyeresége jelentkezik, a taxisokat ugyanis jellemzően nem munkavállalóként, hanem vállalkozói szerződéseken keresztül foglalkoztatják.