Nem akar magyar vízlépcsőket az EU
Bár egyes szakértők szerint duzzasztóművek nélkül nem lehet a Duna problémás magyarországi szakaszainak hajózhatóságát nagymértékben javítani, a kormány ellenzi ezek megépítését, és egyelőre az EU sem gyakorol nyomást Magyarországra ebben az ügyben. „A Duna régióra vonatkozó stratégia akcióterve jelenleg nem tervezi vízi erőmű vagy gát építését Magyarországon” – mondta a Világgazdaságnak Ton van Lierop, az Európai Bizottság illetékes szóvivője. Szerinte ez a lehetőség akkor merülhet fel, ha a belvízi hajózásért felelős, Ausztria és Románia által vezetett munkacsoport ezt szükségesnek tartja. Ebben az esetben a testület elkészítené „a szükséges beavatkozásokról szóló terveket” és azok előzetes menetrendjét, a döntéshozatalban pedig Magyarország is részt venne. A szóvivő szerint egyelőre csak a közös célokat fogalmazták meg, arról még csak most kezdődik az egyeztetés, hogy ezeket milyen módon érhetik el.
Annyi mindenesetre biztos, hogy az EB Duna-stratégia akciótervében a Duna mint szállítási útvonal fejlesztése is megtalálható a célok között. A dokumentum szerint ennek érdekében modernizálni kell a hajóflottát és a navigációs eszközöket, fejleszteni a kikötőket, sűríteni a folyó mentén a multimodális, azaz vasúti és közúti átrakodást lehetővé tévő csomópontokat.
Az akcióterv arra már nem tér ki, milyen konkrét lehetőségek vannak a Duna hajózhatóbbá tételére. Annak egyik módját, nevezetesen a vízlépcsők építését a kormány elveti – mondta korábban a Világgazdaság kérdésére Martonyi János külügyminiszter. Szerinte ehelyett „környezetbarátabb módon, a Duna átalakítása nélkül” kell hajózhatóbbá tenni a folyót, és „inkább a hajókat kell a Dunához igazítani, nem pedig a Dunát a hajókhoz”.
Egyes szakértők szerint azonban ily módon nem lehet érdemi változást elérni. „A folyó állapotán hagyományos folyamszabályozási módszerekkel, például mederkotrással csak minimális mértékben lehet javítani. Ha kielégítő megoldás a célunk, akkor legalább két vízlépcső építése szükséges a magyar szakaszon” – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Bencsik Attila, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke, és más szakemberekkel együtt a vízi erőművek mellett érvelt a Magyar Tudományos Akadémia megújuló energiaforrásokról szóló tanulmánya is. Bencsik Attila szerint a vízmegtartás által „társadalmi érdeket is szolgáló” duzzasztóművekre azért is szükség lenne, mivel az elmúlt 30 évben elhanyagolták a folyót. Emiatt a nemzetközileg előírt 25 deciméteres merülési mélység csak 180-200 napig biztosított a magyar szakaszokon, az év többi részén nem lehet teljesen megrakni a teherszállító hajókat. 2009-ben a kihasználatlan kapacitás – tette hozzá – a járulékos költségekkel együtt 29,5 milliárd forinttal rontotta a magyar export- és importáruk versenyképességét.
A környezetvédők szerint azonban ez nem változtat azon, hogy a vízlépcsők jelentős környezeti kockázatokat hordoznak, mivel nagy eséllyel tönkreteszik az ökoszisztémát és veszélyeztetik a vízbázisokat. Bencsik Attila úgy véli, ezeket a veszélyeket megfelelő műszaki megoldásokkal ki lehet küszöbölni, és megjegyezte, hogy az igen erős környezetvédelmi lobbival rendelkező Ausztriában sorra épülhettek a vízlépcsők.
Arra már az MTA tanulmánya is utalt, hogy az ellenkezés hátterében valójában a bős– nagymarosi vízlépcső idején keletkezett „traumák” állhatnak. Az elnök szerint ezek kiheveréséhez generációváltás szükséges, de 2020 környékén már elkezdődhet a tervezés, 2030-ra pedig megépülhet az első vízlépcső.
Visszatáncolt a kormány
A kormány által január közepén megjelentetett Új Széchenyi-terv közlekedésfejlesztési programjában szerepel az a célkitűzés, miszerint amikor „sikerül elérni a társadalom jelentős többségének támogatását, a Duna többlépcsős duzzasztását célszerű megkezdeni”. Ez ellen január végén, február elején politikai, valamint civil környezetvédő szervezetek tiltakoztak, mivel szerintük ezáltal „a rendszerváltás egyik legszebb összefogása, a Duna-mozgalom erőfeszítéseinek eredménye végzi a szemétben”.Ez után néhány nappal a kabinet cáfolta a duzzasztóművek tervét, és azt közölte, hogy az erről szóló rész „sajnálatos módon a kormány szándéka ellenére” maradt benne az ÚSZT-ben.
A belvízi hajózás fejlesztési terveivel kapcsolatban megkerestük az illetékes minisztériumokat, kérdéseinkre azonban lapzártáig nem kaptunk választ.
Ez után néhány nappal a kabinet cáfolta a duzzasztóművek tervét, és azt közölte, hogy az erről szóló rész „sajnálatos módon a kormány szándéka ellenére” maradt benne az ÚSZT-ben.
A belvízi hajózás fejlesztési terveivel kapcsolatban megkerestük az illetékes minisztériumokat, kérdéseinkre azonban lapzártáig nem kaptunk választ.-->
