Nőhetnek jövőre a repülőjegyárak

A légicégek jövőre még ingyen kapják meg az emissziós egységek 85 százalékát – jelentette be a héten az Európai Bizottság. A 2013. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan ez az arány 82 százalék lesz. Ez azt jelenti, hogy jövőre a kibocsátási egységek 15 százalékát kell majd megvásárolniuk a cégeknek, ami becslések szerint 380 millió eurós összeget jelent.

A Bizottság úgy számol, hogy a jelenlegi piaci áron az ingyenes egységek az évtizedre vetítve több mint 20 milliárd eurót képviselnek. „E potenciális bevételt a légitársaságok flottáik korszerűsítésére, az üzemanyag-hatékonyság javítására és a nem fosszilis tüzelőanyagok alkalmazását célzó intézkedésekre fordíthatják” – emelte ki Connie Hedegaard éghajlat-politikáért felelős EU-biztos.

Brüsszel becslése szerint a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátási árak figyelembevételével számolva a transzatlanti járatokon a mostani díjak 4-24 euróval nőhetnek az oda-vissza utaknál, ha a légitársaságok az utasokra hárítják át az ETS bevezetése miatti többletköltségeket.
„A hagyományos nagy légitársaságok könnyebben át tudják majd hárítani az extraköltségeket a business osztályon utazókra, miután ott egy 10 euró körüli extraköltség nem nagyon tűnik majd fel a jegyárban, míg a fapados társaságoknál a pluszdíj már jóval inkább érződne a jegyárban” –mondta az EurActivnak Andreas Arvanitakis, a Point Carbon piaci elemző cég igazgatója.

Korábban a Malév úgy tájékoztatta lapunkat, hogy nem tervezi az utasokra hárítani az ETS-sel kapcsolatos járulékos költségeket, vagyis nem tervezi az ún. környezetvédelmi díj bevezetését. A Malév kommunikációs igazgatója, Róna Márta elmondta: a magyar légitársaság ehelyett az önkéntesség elvén alapuló szén-dioxid-kalkulátor bevezetését vizsgálja, amelynek segítségével az utasok megválthatnák a rájuk eső szén-dioxid-kibocsátást.

ETS

Az EU által 2005-ben elindított emissziókereskedelmi rendszerben a szén-dioxid-kibocsátó cégek között évente meghatározott mennyiségű emissziós jogot, vagyis kvótákat osztanak szét. Az ETS az emisszió csökkentését célozza, ugyanis a kvótaértéke alatt szennyező cég eladhatja ki nem használt emissziós jogát más társaságoknak, amelyek a számukra meghatározott határértéknél többet szennyeznek. A rendszerben jelenleg 14 ezer európai szén-dioxid-kibocsátó létesítmény (például olajfinomító, acél- és vasművek, cement-, üveg- és papírgyárak) vesz részt. Magyarországon mintegy 150 cég körülbelül 250 létesítménye tartozik az ETS-hez. A globális emisszió csupán mintegy három százalékát okozza a légiközlekedés, ám így is nagyobb a részesedése a már az emissziókereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó acél- és cementiparnál.

Az emissziókereskedelmi rendszer nemcsak az uniós légitársaságokat, hanem azokat a külföldi cégeket is érinti, amelyek Európába, illetve onnan járatokat működtetnek. Ennek jogosságát számos külföldi társaság vitatja. Az amerikai légi közlekedési szövetség két légitársasággal (United Continental, American Airlines) karöltve a szabályozás ellen júliusban kereset nyújtott be az Európai Bírósághoz. Szerintük a rendszer külföldi cégekre történő kiterjesztése sérti a nemzetközi repülési egyezményeket. A luxembourgi taláros testület főtanácsnoka október 6-án teszi közzé előzetes véleményét, amit általában ítéletében követ a bíróság. Az amerikai cégek szerint az uniós intézkedés 3 milliárd dolláros költséget okoz számukra a következő 10 évben. Az amerikai társaságokon kívül indiai, kanadai és orosz cégek is jelezték, hogy kifogásolják az uniós szabályozást, míg Kína kereskedelmi háborút is kilátásba helyezett az ügy miatt.

A Point Carbon elkészítette azt a listát, amelyen az a tíz társaság szerepel, amelyeket a leginkább érint majd az új rendszer, miután az összkibocsátás mintegy harmadát ezen cégek gépei adják. A tízes listán az alábbi társaságok szerepelnek: Air France, Alitalia, American Airlines, British Airways, Delta Airlines, Iberia, Lufthansa, Ryanair, United Airlines és a Virgin Atlantic Airways.