Perelnének is, ha leállna a BKK Budapest határán

A Budapest szomszédságában lévő Gyál beperelné a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt.-t, amennyiben a közlekedési társaság januártól megszüntetné a járatok üzemeltetését az agglomerációs településre – mondta a Világgazdaságnak Pápai Mihály, Gyál polgármestere, aki az agglomerációs települések szövetségének elnöke is. A városnak ugyanis érvényes szerződése van a BKK-val – érvelt a település vezetője.

Tarlós István főpolgármester korábban kilátásba helyezte az agglomerációs járatok leállítását abban az esetben, ha nem születik megállapodás a kormányzat és a főváros között a BKK és ezen keresztül a BKV hosszú távú finanszírozásáról. A BKK-nak éves szinten 15,9 milliárd forintjába kerül az agglomerációs autóbusz- és HÉV-járatok üzemeltetése, miközben az önkormányzatok 630 millió forinttal járulnak hozzá a költségekhez, a menetdíjbevétel pedig körülbelül 4 milliárd forint, vagyis mintegy 11 milliárd forint veszteséget termelnek az agglomerációs járatok. Kocsis Máté fővárosi önkormányzati és rendészeti tanácsnok korábban azt javasolta, hogy az agglomerációs települések fizessék a Budapest határán túli közlekedéssel kapcsolatos kiadásokat.

Naponta öt buszjárat közlekedik Gyál és a budapesti Boráros tér között. A járatokat a BKK tenderének nyertese, a Volánbusz biztosítja, Pápai szerint a korábbi, BKV-tarifáknál drágábban. Havonta hatezer forintba kerül a „gyáli” bérlet, az útvonal hossza a városban hat kilométer, miközben a valamennyi fővárosi közlekedési eszközre jogosító Budapest-bérlet ára 9500 forint. A gyáliaknak összességében havonta több mint 15 ezer forintjukba kerül az utazás. Az agglomerációból naponta 400 ezren járnak a fővárosba dolgozni, akik jelentős mértékben járulnak hozzá GDP-hez – Pápai szerint ezt is figyelembe kell venni akkor, amikor arra keresik a választ, hogy ki finanszírozza az agglomerációs költségeket. Pápai – aki, mint mondta, nem fővárosellenes – szerint január 1-jén és 2-án is fel lehet majd szállni a gyáli BKK-járatokra. 

Budaörs polgármestere nem tartja reális problémának a járatok megszüntetésével kapcsolatos tervet. Budapest és agglomerációja szimbiózisban élnek, az agglomerációból a fővárosba áramló munkaerő biztosítja a fővárosi cégek prosperálását, amely az iparűzési adóbevételt adja. Ám ha mégis így történne, Budaörs nem állna meg, mert más szolgáltatóval oldanák meg a helyközi közlekedést Budaörs és Budapest között – mondta lapunknak  Wittinghoff Tamás polgármester. Ehhez természetesen megfelelő engedélyek is kellenek, és meg kellene állapodniuk a budapesti autóbuszmegállók használatáról is. Budaörs nem végzett részletes számításokat arról, hogy mennyibe kerülne a városnak a közlekedés biztosítása. Az agglomerációs települések közül Budaörs fizeti a legmagasabb összegű támogatást a BKK-nak, de több tényezőtől is függ, hogy milyen megoldások jöhetnek szóba, és azok milyen költségekkel járnak. Budaörsön azt remélik, hogy a főpolgármester és a miniszterelnök tervezett találkozóján megállapodásra fognak jutni ebben a kérdésben.

Az agglomerációs közlekedés finanszírozásának mindenképpen az állami hozzájárulás az alapja, hiszen ez alapvetően helyközi (távolsági) közlekedés. Ennek biztosítása pedig állami feladat – emelte ki Wittinghoff, aki hozzátette,  hogy indokolt a főváros és az agglomerációs települések hozzájárulása is, mert az agglomerációs közlekedés nem színtiszta helyközi közlekedés, az részben a budapestiek és az agglomeráció helyi érdekeit is szolgálja – tette hozzá  a polgármester. Arra a kérdésre pedig, hogy lenne-e rá fedezetük, Wittinghoff kifejtette, hogy városuk fő bevétele az iparűzési adó. Ez természetesen sok mindenre fedezetet nyújthat (természetesen más szükséges kiadás rovására), arra azonban nem elegendő, hogy az állami feladatokat teljesen átvállalják, és ezt nem is szándékoznak megtenni.