Romániába tart a MÁV-Start

Lendületesen építi külföldi kapcsolatait a MÁV-Start Zrt. Elsőként az osztrák ÖBB-vel születhet meg a „hároméves közös szállítási és egyéb szolgáltatási megállapodás a Railjet vonatok üzemeltetéséről” – mondta lapunknak Kozák Tamás, az állami személyszállító társaság vezérigazgatója. A Start külföldi célpontokat is kiszemelt: ezek egyike Románia, ahol a decemberi menetrendváltástól kedvezőbb árak és széles kínálati lehetőség áll az utasok rendelkezésére. Bár a stratégiai együttműködésre és a határon túli terjeszkedésre eddig is hangsúlyt fektetett a cég, e területek ezentúl még nagyobb figyelmet igényelnek, mivel 2010. január 1-jén megnyílt a nemzetközi vasúti személyszállítási piac. Az ÖBB mellett előbb-utóbb megjelenhet Magyarországon a német Deutsche Bahn és a francia SNCF is.

A szabályozás szerint a hazai hatóságoknak meg kell adniuk a menetvonalat, azaz a magyarországi közlekedési engedélyt az azt kérő nemzetközi személyszállító társaságoknak. Ez a „közlekedési lehetőség”, azaz az egynél többszöri magyarországi megállás, az úgynevezett kabotázs azért lehet kedvezőtlen a közszolgáltatást nyújtó hazai cégekre (MÁV-Start, GYSEV) nézve, mert miközben várt bevételeiknek egy része így a külföldi társaságokhoz folyhat be, a költségek nagyobb része náluk, illetve az államnál jelentkezik.

Vannak más korlátai a külföldiek magyarországi piacra lépésének, tehát a verseny gyors erősödésének. A menetvonal kiadását lassíthatja, hogy a külföldi mozdonyvezető jogosítványát honosítani kell, és a mozdonyt is meg kell feleltetni az itteni műszaki elvárásoknak. Menetrendi nehézségek is lehetnek. „Tulajdonképpen már az idei menetrend elkészítésekor eldőlt, hogy mely vasúttársaságok mely vonalon, milyen időpontokban szállíthatnak utasokat Magyarországon” – válaszolt lapunknak Székely Csaba, a magyar–osztrák vasúttársaság vezérigazgatója. Szerinte ezért a kérdés leghamarabb a következő menetrend készítésekor merülhet fel. (Hozzátesszük, indokolt esetben nincs akadálya a menetrend év közbeni módosításának sem.)

Legális korlátja is lesz a menetvonal kiadásának, sőt, valójában már most is kellene lennie. „Úgy nyílt meg Magyarországon a nemzetközi vasúti személyszállítási piac, hogy még nem hangoltuk össze a nemzetközi járatengedélyezés módját a közszolgáltatásokkal” – mondta lapunknak Antali Károly, közösségi közlekedés átalakításáért felelős kormánybiztos. Összehangolás nélkül, azaz az említett kabotázzsal olyan utasokat vonhat el a külföldi vasúttársaság a MÁV-Starttól az országos hálózatban, akiknek az utaztatását az állam a magyar cégtől már megrendelte a közszolgáltatási szerződés keretében.

Január végére rendeződik a helyzet. Ekkorra megszületik a vasúti törvény tavaly decemberi módosítása nyomán (többek között) az a miniszteri rendelet is, amely előírja az egynél több magyarországi megállásra vonatkozó engedélyek kiadása és a közszolgáltatások összehangolásának mikéntjét. Az új szabályozás szerint a tagállamok korlátozhatják a hozzáférési jogot a kiindulási és a célállomás közötti szolgáltatások esetén, de ez nem akadályozhatja az adott útvonalon az utasok fel- és leszállását, kivéve, ha ez a jog veszélyeztetné a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát.

Az engedélyt kiadó Nemzeti Közlekedési Hatóságnak (NKH) meg kell vizsgálnia közszolgáltatási szempontból is a kérelmet, a szolgáltatóknak és megrendelőnek pedig nyilatkoznia szükséges a gazdasági hatásokról. A felek meg is állapodhatnak, akkor a külföldi cég járata közszolgáltatást teljesítő járatként kerül be a menetrendbe. Ekkor az állam az eredetinél kisebb költséget térítene meg a Startnak, hiszen a cégnek is kevesebbe kerül az adott járat fenntartása. Ha a két vállalat nem állapodik meg, s a szolgáltatók vagy a megrendelő (KHEM) nyilatkozata alapján megbomlik a közszolgáltatás gazdasági egyensúlya, úgy az NKH-nak a hozzáférési jogot korlátoznia kell. Az NKH a közszolgáltatás erős sérelmére hivatkozva meg is tagadhatja a kabotázst.

A megoldásnál a már élő autóbuszos járatengedélyezésre is figyelemmel kell lenni, amelyet az úgynevezett egységes egyeztetési eljárás keretén belül nemcsak szolgáltatónként és ágazatonként, hanem a közszolgáltatás egésze szempontjából kell a KHEM-nek mint megrendelőnek is vizsgálnia.

Túlzottan persze nem aggódik sem a Start, sem a GYSEV. „Cégünk régiós – Magyarországra és Ausztriára kiterjedő – forgalmát nem érinti a változás, és hasonló a helyzet egész Kelet-Európában is” – fejtette ki Székely Csaba. Emlékeztetett, hogy külföldi, nagy távolságokat megtévő személyvonatok most is beérkeznek az országba, de ezeket a határon átveszi a fogadó országbeli vasúttársaság – Magyarországon az osztrák Railjeteket a MÁV-Start – és az viszi tovább.

Konkurenciát jelent a vasútnak, hogy megnyílt a nagy távolságú buszpiac is. Esetenként alacsony dömpingáraikkal a vasútnak, és a busztársaságoknak is versenyt támasztanak, Ausztriában azonban előfordul, hogy nagyobb távolságokról is a vasútra hordják rá az utasokat.

Korábbi tervek szerint az olasz Trenitalia nagyon nagy sebességű vonatokat közlekedtet Párizs és Lyon között, a Deutsche Bahn pedig Párizs és Marseille között szállítana belföldi utasokat Párizs–Frankfurt járatán.

Korábbi tervek szerint az olasz Trenitalia nagyon nagy sebességű vonatokat közlekedtet Párizs és Lyon között, a Deutsche Bahn pedig Párizs és Marseille között szállítana belföldi utasokat Párizs–Frankfurt járatán.-->