Új fejezetet nyit a két nagy fapados légitársaság, a Ryanair és a Wizz Air kibontakozó háborújában, hogy immár üzemel a Varsótól 35 kilométerre fekvő, kimondottan a fapados légitársaságok igényeit kiszolgáló Modlin repülőtér. Az új légikikötő vonattal gyorsan megközelíthető, hiszen a várossal és a Chopin repülőtérrel egyaránt létesült vasúti összeköttetés. A Ryanair februárban döntötte el, hogy bázist nyit az új reptéren. Korábban az ír légitársaság elsősorban Nyugat- és Dél-Európában terjeszkedett, míg a magyar gyökerű Wizz Air többnyire közép- és keleteurópai bázisokról, például Lengyelországban Katowicéből repült, Modlinból pedig 19 európai nagyváros felé tervez járatot indítani. A Ryanair korábban is kalkulált Modlinnal, de a bázis mindenképpen azt jelenti, hogy budapesti után újabb közép-kelet-európai központot nyit, és ezzel ebben a térségben is közvetlen versenytársává válik a Wizz-nek, amely ma már el is indította járatait a lengyel főváros új repülőteréről. A volt katonai repülőtér területén felépített terminál naponta 5 ezer utast fogadhat, és 2013-tól évente 2 millió légi utasra számít. A beruházást 2010 októberében kezdték, és teljes költségét 250 millió zlotyra (59,8 millió euró) becsülik.
Budapesten csak azzal a jó hírrel kell megelégedni, hogy augusztus másodikától nagyobb gépekkel közlekedik Doha és Budapest között a Qatar Airways. Az A321-esek forgalomba állítását az indokolta, hogy jelentősen megnőtt a kereslet a világ ötcsillagos légitársaságaként számon tartott Qatar Airways budapesti járata iránt, amely egyébként Zágrábbal is összeköti a magyar fővárost. A 177 személyes gép fedélzetén 12 business és 165 turista osztályú helyet alakítottak ki. Az öböl-menti légitársaság alig másfél éve, 2011. januárjában kezdett el repülni Budapestre A320 típusú gépekkel, akkor még csak heti négy alkalommal.
Ugyanakkor az Európai Légitársaságok Szövetségének félévi elemzése szerint a kontinens cégeinek évi vesztesége 1,5 milliárd euró lehet 2012-ben, így nagyon kockázatos üzletté vált Európában repülni. A jelentés egyebek mellett egyértelműen leszögezi: a forgalmi eredmények javulása egyre élesebb ellentétben áll a pénzügyi teljesítménnyel, vagyis az utasszám növekedése már nem képes ellensúlyozni az egyre magasabb üzemanyag- és egyéb üzemi költségeket. A piac az európai gazdasági nehézségek miatt egyszerűen nem képes magasabb tarifákat elfogadni, a légitársaságok profittermelő képessége és ezzel pénzügyi eredményessége is csökken.
Az első hat hónapban az AEA-tag légitársaságok hat millióval, 177,6 millióra növelték az utasszámot, ami 3,4 százalékkal haladta meg a tavalyi első félévi adatot, utaskilométerben számolva még meggyőzőbb az emelkedés, 5,5 százalék. A kapacitások kihasználása is két százalékponttal javult, 77,1-re. A tavalyi visszaeséshez képest, amit elsősorban az észak-afrikai felfordulás és a japán földrengés okozott, az idei forgalmi eredmények valóban igen bíztatóak.
Mindenképpen érdekes, hogy erősen nőtt az Európa és Dél-Amerika közötti légiforgalom, ami jelzi a másik térség dinamikus fejlődését. Ugyanakkor komoly figyelmeztetés a gazdaság állapotára nézve, hogy ennek legérzékenyebb mutatója, a légi áruszállítás viszont majdnem 5 százalékkal esett vissza a tavalyi első félévhez képest.
Szintén rossz hír a légitársaságoknak, hogy az Európai Unió tagországaiban a korábban tervezett 2013 helyett csak 2016-ban törlik el azt a szabályt, hogy a repülőgépek utasterébe nem szabad bevinni egy deciliternél több folyadékot, leszámítva a reptéri biztonsági zóna üzleteiben vásárolt italokat és egyéb folyadékokat A légitársaságok sürgették, hogy minél hamarabb töröljék el teljesen a korlátozást, a reptérüzemeltetők viszont a folyamat lassításában érdekeltek, mert a folyadékok ellenőrzésére is alkalmas vizsgálati berendezések telepítése igen költséges beruházás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.