Úsznak még hajók a Dunán
Magyar hajózás a privatizációt követően is létezik, a Duna hajózhatóságának javítása pedig több szempontból is érdekében áll Magyarországnak – hangzott el az iparági érdekeket képviselő szervezetek sajtótájékoztatóján. Az általuk idézett statisztikák szerint a magyar belvízi export-import áruforgalomnak 15, a belföldi személyforgalomnak pedig hatvan százalékát bonyolítják hazánkban bejegyzett és adózó, itthoni hajósokat foglalkoztató vállalkozások, a hazai kikötőkben megforduló mintegy 9500 hajónak pedig harminc százaléka futott magyar lobogó alatt tavaly.
Az iparági szakemberek szerint a Duna hajózhatóságának fejlesztése a magyar logisztikai cégeknek és a külkereskedelemnek is érdeke, mivel az olcsóbbá tehetné a szállítást. „Tonnánként átlagban 7-8 eurós pluszfuvardíjköltséget jelent a magyar áruk számára, hogy a folyó rossz állapota miatt a hajókat nem lehet teljesen kihasználni” – mondta a Világgazdaságnak Bencsik Attila, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke. Szerinte ez csökkenti a magyar áruk versenyképességét, és összességében áttételesen 9-10 milliárd forint veszteséget okoz a gazdaságunknak.
A szakemberek mindezzel arra reagáltak, hogy Illés Zoltán környezet- és természetvédelemért, valamint vízügyekért felelős államtitkár múlt héten, az EU környezetvédelmi minisztereinek gödöllői tanácsülése előtt azt mondta: a dunai szállítás „nem magyar érdek”, az országnak pedig nincs is dunai flottája. Az államtitkár szerint a kormány a Dunát szeretné jelen állapotában megőrizni, és nem ad pénzt annak hajózhatóbbá tételére. Nem lesz sem keresztirányú gátépítés, sem felesleges mederkotrás, és kikötőket sem építünk – tette hozzá.
A kormány azt már korábban világossá tette, hogy nem kíván vízlépcsőket építeni a Dunán, és ezt egyelőre az Európai Unió sem várja el tőle. Pedig iparági szakemberek szerint vízlépcsők nélkül nem lehet jelentősen javítani a folyó hajózhatóságát, ráadásul azokra több más szempontból is szükség lenne. Egyrészt javítanák a vízmegtartó képességet, és így garantálnák az ország ivóvízkincsének megmaradását, másrészt jelentős energiatermelési potenciált jelentenek: számításuk szerint két vízerőművel „paksnyi” energiát lehetne előállítani. W. B.
Munkásjáratok a Dunán?
Akár már az idei évben menetrend szerinti járatokat indítana a Duna belvárosi szakaszán két hajózási vállalat – mondta el tegnapi sajtótájékoztatóján Sztankó Attila, a Személyhajósok Szövetségének titkára, az Európa csoport ügyvezető tulajdonosa. A tervek szerint félóránként közlekedő járatok a Margitsziget és a Boráros tér között járnának, a Batthyány tér, a Vigadó tér, majd később a Gellért tér érintésével.A jegyár ezer forint alatt lenne. Reggel és este igény esetén kvázi munkásjáratokat is szerveznének, következő lépésben pedig a budapesti agglomerációra is kibővítenék az útvonalat. Az érintett cégek – amelyek saját kockázatra vágnának bele az üzletbe pár tízmillió forint költséggel – a főváros engedélyét várják, és már kezdeményeztek meghallgatást a Budapesti Közlekedési Központnál.
A jegyár ezer forint alatt lenne. Reggel és este igény esetén kvázi munkásjáratokat is szerveznének, következő lépésben pedig a budapesti agglomerációra is kibővítenék az útvonalat. Az érintett cégek – amelyek saját kockázatra vágnának bele az üzletbe pár tízmillió forint költséggel – a főváros engedélyét várják, és már kezdeményeztek meghallgatást a Budapesti Közlekedési Központnál.-->
