Változások jönnek az e-útdíjrendszerben

A jelenlegi díjköteles hálózat további felosztása, az újonnan átadott szakaszok beillesztése a rendszerbe, az utólagos és mobil fizetési lehetőség megteremtése, a HU-GO rendszer fejlesztése – többek között ezek szerepelnek az e-útdíjrendszer kapcsán az idei tervekben. A Világgazdaság érdeklődésére Kibédi-Varga Lajos, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) szóvivője elmondta, hogy a fuvarozói érdekképviseletek javaslatait figyelembevéve december elsejétől tovább finomodott a július elsején bevezetett, a megtett úttal arányos elektronikus útdíjszedési rendszer. A testreszabott útvonaltervezés érdekében megvalósult a díjköteles elemi útszakaszok számának növelése, vagyis a szakaszok továbbosztása. Ez elsősorban ipartelepek és útcsatlakozások környékét érintette, de voltak köztük logisztikai központokat és kamionos pihenőhelyek is. A módosítás következtében a teljes díjköteles úthálózat hossza gyakorlatilag változatlan maradt, azonban az elemi útszakaszok száma 2075 darabról 2243-ra nőtt, vagyis az érintett esetekben az elemi díjköteles szakaszok hossza csökkent.

A fejlesztések nem állnak meg, a szakemberek továbbra is folyamatosan gyűjtik a díjköteles elemi szakaszok további bontására vonatkozó észrevételeket, javaslatokat, melyeket egy későbbi rendeletmódosítással építenek be a rendszerbe. A díjköteles hálózat bővülése az új autópálya-, gyorsforgalmi- és elsőrendű főúthálózati szakaszokkal párhuzamosan várható – mondta el Kibédi-Varga Lajos.
Az idei feladatok kapcsán a NÚSZ szóvivője többek között az utólagos fizetési konstrukció és a mobil értékesítés fejlesztését említette, de a HU-GO rendszerben is várhatóak változások. A 2014-es tervekben szerepel a saját értékesítési csatornák erősítése, illetve az e-matrica (személyautók, 3,5 tonnánál kisebb teherjárművek, buszok díjfizetési rendszere) és a HU-GO ellenőrzési megoldásának integrációja.

A 2013. július elsején indult e-útdíj rendszerben a múlt év végéig a megszolgált útdíj közel 78,9 milliárd forint volt, ami 5 százalékkal több a tervezettnél. A legnagyobb forgalmat október hozta, akkor 14,49 milliárd forintot fizettek az úthasználatáért a fuvarozók.

Kibédi-Varga Lajos elmondta azt is, hogy a környezetvédelmi kategóriák felülvizsgálata, esetleges módosítása indokoltnak tűnik. Ez azért is fontos lenne, mert a logisztikama.hu szakportál által közzétett elemzés szerint jelenleg a magyar rendszer differenciál legkevésbé abból a szempontból, hogy egy teherjármű mennyire környezetbarát. Míg Magyarországon az EURO 3-tól EURO 6-ig terjedő kategóriába tartozó járművek után ugyanannyit kell fizetni kilométerenként, addig Ausztriában például összesen négy díjkategória létezik ebben a tartományban. A szintén EU-tag Németországban három fizetési kategóriát hoztak létre az ebbe a környezetvédelmi kategóriába tartozó teherautókra és hasonló a helyzet Svájcban is – mondta el ezzel kapcsolatban Papp Zoltán, a Bautrans Kft. ügyvezető igazgatója.

Koncentrált bevétel
Az összes díjbevétel kétharmada a díjköteles hálózat kevesebb, mint 20 százalékán keletkezik az eddigi tapasztalatok szerint. Ez a szakemberek elemzése alapján három tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a főúti forgalom alacsonyabb, másrészt nagyobb arányban tartalmaz kedvezőbb díjú J2 és J3 kategóriába tartozó járműveket, végül pedig a szolgáltatási szintnek megfelelően, az adott járműkategóriákhoz tartozó díjszint is alacsonyabb, mint a gyorsforgalmi utaké. Az összbevétel 90 százalékát egyébként a legnagyobb kamionokat jelentő J4 járműkategória adja.