Csak szeptemberben vagy októberben derülhet ki, hogy mely légitársaságok repülhetnek azokon az útvonalakon, amelyeken egykor – bilaterális egyezmények alapján – a Malév szállította az utasokat.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság szerint az eljárások nem nyilvánosak, így a Légügyi Hivatal nem hozhatja nyilvánosságra a részleteket. A tel-avivi jogosultságra július 4-ig, az ukránra pedig július 6-ig nyújthattak be kérelmet a jelentkezők. Az kapja meg a repülési jogot, aki a közzétett szempontrendszernek leginkább megfelel. Ezt követően a győztes légitársaság a következő menetrendi időszakban indíthatja meg a szolgáltatást. A hivatal cégnevek említése nélkül arról tájékoztatott, hogy egy-egy ajánlat már érkezett. (A Wizz Air és a Travel Service a Malév leállása után nem sokkal már sürgette a hatóságot a mielőbbi kijelölésre.)
„A Malév működésének megszűnésével átrendeződött a légiközlekedés piaca, és kihívás számunkra, hogy a keletkezett űr egy részét betöltsük. Egyebek között benyújtottuk pályázatunkat a Malév repülési jogaira a kijevi, a tel-avivi és a moszkvai útvonalra” – mondta lapunknak Daniel de Carvalho, a Wizz Air kommunikációs igazgatója. A magyar gyökerű légitársaság az idén is forgalma növekedésére számít, a tervek szerint 2012-ben 12 millió utast szállítanak a 2011-es 11 millió után. Az Európai Unión túli, kétoldalú repülési jogok megszerzése a Budapest Airportnak is jó hír lehet. A Liszt Ferenc repteret üzemeltető cég vezérigazgatója, Jost Lammers ugyanis korábban a Malév repülési jogainak rendezetlenségét is azokhoz a körülményekhez sorolta, amelyek rontják a Budapest Airport régiós versenyhelyzetét.
Idén nehéz első negyedéven vannak túl az európai légitársaságok. Habár az európai repülőtereken megfordult utasok száma 3,4 százalékkal nőtt 2011-hez képest, az európai légi járatok száma ez időszakban 1,7 százalékos mérséklődést mutat. Az elmúlt és az elkövetkező időszakban több iparági változás is érinti az európai utasforgalmat. A Ryanair bejelentette: az idei télen is úgy tervezi, hogy 80 repülőgépet parkoltatni fog, ennek okát a folyamatosan emelkedő üzemanyagárakban, a dublini és a Stansted repülőtér magas téli díjával indokolta.
Az olasz versenyhivatal pedig kiadta a hatósági engedélyt arra, hogy az Alitalia-csoport megvásárolhassa a cataniai központú Wind Jet légitársaságot. A tranzakció összhangban van más vezető európai légiközlekedési csoportok törekvéseivel, melyeknek célja, hogy erősítsék jelenlétüket a fapados repülési ágazatban is. Az olasz légitársaság közzétett beszámolója szerint az első fél évben 201 millió eurót tett ki a veszteség az egy évvel korábbi 107 milliót követően. Nem panaszkodhat viszont az easyJet: a magyar fővárosba is repülő brit fapados teljes árbevétele 10,5 százalékkal nőtt.
Közben brit lapok arról cikkeznek, hogy a légitársaságok az üzemanyagdíjakat kétszer gyorsabban emelik, mint ahogy az olaj ára nő a piacon. Az áremelés inkább az észak-amerikai társaságokra igaz, de Európa vállalatai is hasonlóan cselekedtek: a British Airways például 42 százalékkal emelte a 9 óránál rövidebb távon repülő járatainak üzemanyagdíját.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.