BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Le a gyorsról, BKK-sok!

Munkába és iskolába járó ingázók, vagyis nem a legtehetősebbek tömegei kényszerültek május 15-tól naponta kétszer gyorsvonati pótjegy váltására, ha BKK-s Budapest bérlettel teszik meg az út egy részét. Ha nem fizetnek, kivárhatják a személyt. A Start-bérletesek végig pótjegy nélkül utazhatnak a gyorson.

Háromféle budapesti ingázó van abból a szempontból, hogy ugyanazért az útért, és ugyanúgy érvényes menetjeggyel vagy bérlettel mennyi pótdíjat kell fizetnie május 15-től, ha gyorsvonattal teszi meg a szokásos utat. A legegyszerűbb eset az, ha valaki frissen vált jegyet az utazás előtt. Ekkor a jeggyel együtt megvásárolja a pótjegyet is, értelemszerűen az út egészére. Ugyanennyibe kerül az is, ha a közigazgatási határig BKK-s Budapest bérlettel utazik, és onnan a célállomásig már jegyet vesz, mert a pótdíjat ekkor is az út egészére kell megváltania.

A gond – lényegében a diszkrimináció – az egész utat bérlettel megtevőknél jelentkezik. Akinek MÁV-Start bérlete van az út egészére, tehát az adott budapesti pályaudvartól saját településéig, arra nem vonatkozik az új, gyorsvonati pótjegy váltási kötelezettség. Felszállhat például a Déliben a pécsi gyorsra, és leszállhat Érden, mint korábban. Ám, ha az útnak a az út budapesti részét BKK bérlettel teszi meg, és a csak a hátralévőt Start-bérlettel, akkor a budapesti szakaszra pótjegyet kell vennie.

Gondolhatjuk, hogy ez azért van így, mert a MÁV-Start nem ad kedvezményt egy másik közlekedési társaság utasainak. Ez reális üzleti szempont lehet, de ellentétesnek tűnik a közösségi közlekedés egységesítési céljaival. Ráadásul azok az utasok becsapva érezhetik magukat, akik úgy vásároltak éves Budapest bérletet, hogy nem tudtak előre a változásról, és bérletüket pedig a MÁV budapesti vonalain azonos értékűnek gondolták – mert az is volt – azzal a bérlettel, amit a vasúttársaság értékesít.

A pótdíj fizetési kötelezettség vagy extra teherként jelenik meg az ingázó dolgozóknál és diákoknál, vagy arra kényszeríti őket, hogy május 15-től ne használják a gyorsvonatot. (Gyorsvonati felár bérletet nem vásárolhatnak, hacsak nem 65 év felettiek, vagy 6 év alattiak.) A hoppon maradtak tehát elengedhetik a tisztább gyorsvonatot. Hazafelé menet hiába is érnék el, és meg kell várniuk a délután félóránként, 18 óra után óránként járó, sokszor késő, zsúfolt és elhanyagoltabb állapotú személyvonatot. Nem jobb reggel sem: május 15-től tömegek azért nem szállnak fel a Budapestre menő gyorsra, hogy megvárják a késve érkező, a gyorsvonatot előreengedő, gyakran apályán veszteglő, esetenként pedig kimaradó, szintén zsúfolt személyt.

Egy így pórul járt munkatársunkat – és a fülkében a többi, hasonló helyzetű utast – a kalauz arról tájékoztatta a pótjegy eladása közben, hogy ez azért van így, mert a „MÁV-Start mentesíteni akarja az osztott bérletes elővárosiaktól a gyorsvonatokat”. Közlése hangsúlyozottan nem hivatalos MÁV álláspont.

A MÁV-Starttól kapott tájékoztatás szerint a társaság 2006. óta ad el az utasoknak Budapest-bérletet, illetve fogadja el azokat meghatározott járatain. A bérlet a Budapest közigazgatási határán belüli, vasúti jegyváltás nélküli utazást teszi lehetővé, míg a várost is érintő, a korábbi BKSZ-területén belüli utazásokhoz csatlakozó jegy vagy bérlet váltható. A MÁV-Start a BKK-bérletek árából fix összegű térítésre jogosult, ennek mértéke bérlettípusonként van meghatározva. Az általa eladott Budapest-bérletek darabszáma az elmúlt 3 évben folyamatosan nőtt.

A Budapest-bérletekből származó bevételből a MÁV-Start a BKK-tól évente 350 millió forintot kapott. A kieső bevételek ellentételezését az ellátásért felelős NFM a közszolgáltatási költségtérítésben fizeti meg. A Budapest-bérletekből származó tényleges bevételkiesés az ellentételezést és a BKK-tól a bérletek után kapott fix összeget meghaladja. A valós és indokolt összeg pontos meghatározásához azonban szükség lenne olyan komplex forgalmi felmérésekre, amely több napon át a Budapest környéki közösségi közlekedési szereplők mindegyikének bevonásával zajlik, ennek hiányában ugyanis lehetetlen pontosan meghatározni, hogy a Budapest-bérleteket milyen mértékben veszik igénybe az utasok a buszokon és a vonatokon. Támpontul szolgálhatnak a MÁV-Start által csatlakozó jegyként/bérletként értékesített teljesítmények, melyek mértéke 2012-ben:
• bérletek esetében 334 500 bérletet váltottak csatlakozó bérletként,
• menetjegyek esetében 1325 ezer menetjegyet váltottak csatlakozó jegyként. (Lásd még táblázatunkat.)

Pótjegybérlet hatezerért

Köztes megoldást talált a MÁV-Start Zrt. az ügyben. Felmentést ugyan nem adott a Budapest bérlettel rendelkező utasoknak a gyorsvonatokon való pótjegy vásárlása alól, ahogyan a saját maga által árult bérlet használóinak, de megkapta a tulajdonosi engedélyt ahhoz, hogy egy 30 napra szóló pótjegybérletet árusítson az agglomerációs, azaz a 100 kilométernél rövidebb utakra.

A bérlet hatezer forintba kerül. Ezzel tehát az utas nem sokat spórol, viszont nagy eredmény, hogy legalább nem kell naponta kétszer pótjegyért sorba állnia a pénztárnál.

A MÁV-Startnak egyébként kapnia kellene valamennyi pénzt a BKK-tól azért, hogy utóbbi bérletével az utasok használják a vasúttársaság vonatait, de úgy tudjuk, az összeg átutalása egyelőre késik.

A bérlet hatezer forintba kerül. Ezzel tehát az utas nem sokat spórol, viszont nagy eredmény, hogy legalább nem kell naponta kétszer pótjegyért sorba állnia a pénztárnál.

A MÁV-Startnak egyébként kapnia kellene valamennyi pénzt a BKK-tól azért, hogy utóbbi bérletével az utasok használják a vasúttársaság vonatait, de úgy tudjuk, az összeg átutalása egyelőre késik. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.