Leállíttathat az EU egy közbeszerzést, százmilliárdok maradhatnak függőben

Csak néhány hete jelent meg a felhívás összesen 420 milliárd forintnyi szennyvízberuházásra, az Európai Bizottság máris a közbeszerzési eljárás leállítását kérte. A Világgazdaság értesülése szerint az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (Olaf) is érkezett már bejelentés a megatenderrel kapcsolatban, amely szerint az állami megrendeléssel a legnagyobb piaci szereplőket – mint a mélyépítésben nehézsúlyúnak számító Duna Aszfalt Kft., a Mészáros és Mészáros Kft. vagy a Békés Drén Kft. – stafíroznák ki a következő négy évre.

Valóban 48 hónapra szól a  tender, amelyet a  Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. az ország hat régiójára, 70-70 milliárd forintos darabokban írt ki. Különlegessége, hogy nem adott települések konkrét beruházására kér ajánlatot, hanem helyszíntől függetlenül egyes munkanemekre, például x méter vezetéképítésre vagy általában szennyvíztisztító műre. Ezen az alapon választják ki régiónként a négy nyertest, a konkrét projektekért pedig, mint megírtuk, már csak ők versenyezhetnek.

Brüsszel azonban nem az esetleges korrupciógyanú miatt akasztaná meg a tendert, hanem mert a lebonyolításhoz választott központosított keretmegállapodásos módszert komplex infrastruktúrafejlesztésre alkalmatlannak, költségesnek, ráadásul versenyellenesnek találja. A kiíró ugyanis a 70 milliárdos tömbökhöz illő, méretes referenciákat kér – például az utóbbi három évben 15 milliárd forint árbevételt a közbeszerzés tárgyából –, ezzel pedig a bizottság szerint kizár egy sor vállalkozást a versenyből.

Alapjaiban rendült meg a gyors lehívás terve

Az újabb levél alapján elbukni látszik a brüsszeli pénzek gyors lehívásának terve, legalábbis a két fő pillére megremegett. A bizottság nem támogatja a pályázatok gyors lezavarását a keretmegállapodásos módszerrel, pedig a magyar kormány a 2020-ig szóló támogatási keret infrastruktúrafejlesztésre szóló pénzeinek elköltését így tervezi. Ráadásul a brüsszeli források gyors kiszórását is ellenzi a bizottság, mint megírtuk, egyértelművé tette, hogy nem fog a magyar tervekben szereplő 50 százalékos támogatáselőleget fizetni. Ha Budapest mégis ragaszkodik a tervhez – amint ezt a Miniszterelnökség a Világgazdaságnak leszögezte –, a gáláns előleget a költségvetésnek kell állnia. A vitának a közbeszerzési eljárásfajtáról pedig ennél is nagyobb a tétje.

Egyedi, konkrét projektenként kiírt pályázatokon, amelyek költsége jellemzően 800 millió és 3 milliárd forint között szóródik, a kkv-k is eséllyel indulhatnának. Ennek elmaradását találja a legaggályosabbnak a bizottság, mivel a gyenge versenyben nem várható ádáz árharc sem, vagyis a felállás nem szolgálja az unió pénzügyi érdekeit. A keretmegállapodás egyébiránt bevett közbeszerzési eljárásfajta, ám egyszerű és ismétlődő, sztenderdizálható munkáknál szokták alkalmazni – mint például az utak kátyúzása –, ahol értelmezhetők az egységárak. A kiírásban szereplő feladatok azonban sokkal összetettebbek, például egy szennyvíztisztító mű tervezését, méretezését nagyban befolyásolják a helyi sajátosságok. A bizottság levelében azt is érzékelteti, hogy a közbeszerzéseket lebonyolító állami szervezet, a Nemzeti Fejlesztési Programiroda beiktatása nem növeli a hatékonyságot, hanem inkább kiadásokat és problémákat generál. A szakembergárda duplikálása helyett költséghatékonyabb és versenybarátabb lenne a konkrét projektek kedvezményezettjeinek közvetlen segítése, például sztenderdizált tenderdokumentációval, illetve szakértelemmel – írta a brüsszeli bizottság a magyar hatóságoknak.