Magyar milliomoskolónia egy svájci kisvárosban

Leginkább turistaparadicsomnak tűnik Appenzell, de a 6000 lelkes, festői település egyúttal több mint 1500 vállalkozás székhelye a svájci cégregiszter alapján. Az adókedvezményekben ugyan még nem, de a lakosságarányos vállalkozásszámban már veri a közismert adóparadicsomot, Zugot. A Céginfo.hu adatbázisát böngészve magyar érdekeltségek is feltűnnek, így például Appenzell a székhelye a pesti tőzsdén jegyzett Appeninn Nyrt. részvényeinek harmadát birtokló Lehn Consulting AG-nek. De az Appeninn-elnök, ifjabb Ádámosi György appenzelli címen több más céget – az AGY69 AG, az Aquitano AG, a Sumba AG – is jegyez. Sőt a magyar cégnyilvántartásban Ádámosi lakhelyeként is svájci cím szerepel, a település központjának közelében lévő Sälde 8.

Ez történetesen ugyanaz, ami Erős Jánosnak, a mindenkori kormány bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. volt vezetőjének a külföldi címeként szerepel az Abelus Rehabilitációs és Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft.-ben. A volt főbankár a Világgazdaság megkeresésére nem reagált, mi értelme az appenzelli állandó lakcímnek. A HVG-nek korábban arról nyilatkozott, hogy barátaival, jótékonyságra alapította az Abelust, ami egyébként jelenlegi egyetlen magyarországi érdekeltsége.

Nem reagált Zsuga János sem, az évi több mint 100 milliárd forintos forgalmú FGSZ Földgázszállító Zrt. elnöke, aki a magyar cégben az Appenzell, Wührestrasse 1.-et adta meg lakcímeként, kézbesítési megbízottja pedig a felesége, siófoki elérhetőséggel. A Világgazdaság telefonos érdeklődésére az épületben lakó svájci tulajdonos azt mondta, sosem hallott Zsuga Jánosról. E szerint az elnök aligha lakik életvitelszerűen a megadott címen.

Ugyanezt az eredményt hozta a legvagyonosabb magyar, Csányi Sándor fia, Csányi Attila utáni érdeklődésünk. Az OTP-vezér agrárportfólióját összefogó Bonafarm vezérének két appenzelli címe is lelhető a magyar cégjegyzékben: a Bonafarm, illetve a Pick Szeged Zrt.-ben a Schötterstrasse 50., a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt.-ben pedig a Forrenböhlstrasse 15. Csányi Attila azt válaszolta a Világgazdaságnak, hogy külföldi tanulmányai miatt rendelkezett több külföldi lakcímmel is. Tanulmányainak befejezését követően – a Bonafarm megalakulásakor – azonban hazaköltözött, és így állandó magyar lakcímmel rendelkezik. „Sajnos úgy tűnik, hogy néhány esetben a cégjegyzékben még nem került átvezetésre az egyébként általunk korábban bejelentett lakcímváltozás” – adott magyarázatot a hatályosnak látszó svájci címekre, hozzátéve, hogy ismét kérni fogja a cégbíróságtól az adatok korrekcióját. Leszögezte viszont, hogy „a svájci lakcím semmilyen üzleti, pénzügyi vagy gazdasági tevékenységhez nem kötődött”.

Még akkor sem, ha kézenfekvő volna Csányi Sándorhoz kötni az appenzelli kapcsolati hálót. Az Appeninn elnöke, ifjabb Ádámosi György – Csányi egykori egyetemi évfolyamtársának, üzleti bizalmasának, Ádámosi Györgynek a fia – 2008–2009 között néhány hónapon át a Csányi magánbefektetéseit kezelő Bonitas 2002 Befektető és Tanácsadó Zrt. vezérigazgatójaként is ténykedett. Ádámosi svájci címe egyezik Erősével, Zsuga János egy Mol-leány elnöke, a Molban pedig az igazgatóság alelnöke Csányi Sándor. A spekulációkon túl annyi közös azért van az említett vállalkozók között a telefonos érdeklődésre kapott válaszok alapján, hogy – bármi van a cégnyilvántartásban – életvitelszerűen nem a svájci településen élnek.

Az Appenzell nyújtotta üzleti, letelepedési előnyökkel, a magyar személyek szerepével kapcsolatosan a Világgazdaság több kérdést is feltett Hans Büchlernek. Ő a 33 éve alapított appenzelli TFP tanácsadó vagyonkezelő vezetője, és egy ideig aláírási joggal rendelkezett ifjabb Ádámosi érdekeltségeinél. Büchler azonban üzleti titokra hivatkozva elzárkózott a kérdések elől. Adószakértők a svájci lakcím értelmét abban látják, hogy szükséges kelléke a svájci cégalapításnak, márpedig csak így vehető igénybe a kedvezőbb adózási lehetőség. Megfelelő kombinációval akár az adózás is elkerülhető, illetve alkalmas arra, hogy a vagyon egy részét Magyarországon láthatatlanná tegyék.

Számít a legkisebb

Appenzell Innerrhoden az egyik legkisebb svájci kanton, mindössze 16 ezer fős lakossággal. Az Ausztriához, Liechtensteinhez és Németországhoz is közel fekvő, jó közlekedéssel rendelkező régió legnagyobb települése is Appenzell nevét viseli, a lakosság száma 6000 körüli. Az egész országban – állítja a Credit Suisse Bank – az itt élő embereknek marad a legtöbb jövedelem a zsebükben az összes illetékek, adók levonása után. A svájci adóhivatal 2014-es adatai szerint a jogi személyek országos adózási listáján a negyedik legkisebb összeggel szerepel a kanton, alig leszakadva az adóparadicsomként emlegetett Zugtól. Vonzók az ingatlanárak, viszonylag könnyen szerezhetnek ingatlant külföldiek, alacsonyak az egészségügyi kiadások és az áramdíjak, nem mellékesen itt működik Svájc egyik legjobb iskolája. Nemzetközi összehasonlításban a svájci piac nincs agyonszabályozva, és a vállalkozók jelentős tartományi támogatásra számíthatnak.

Ha az adózás helyszínét sikerül áttenni Svájcba, esetleg egy másik országba – ez tételezhető fel, ha valaki egyáltalán nem rendelkezik belföldön lakcímmel, ügyeit kézbesítési megbízottja intézi –, alacsonyabb adókulccsal adózhat Svájcban vagy másik államban, attól függően, hogy az adott svájci cég kivel-mivel áll még kapcsolatban.

Ha a magánszemély csak Svájcban rendelkezik belföldi illetőséggel (azaz nincs magyar lakcímkártyája), vagy ha mindkét országban belföldi illetőségűnek minősül, akkor azt kell vizsgálni, hol van az állandó lakhelye, azután, hogy honnan származik több jövedelme, hol van ingatlana, hol él a családja, stb., vagy hol van a szokásos tartózkodási helye, végül az állampolgárság kerül sorra. A fenti szempontrendszer ügyes kombinációjával elérhető, hogy valaki akár kicsússzon az adózás alól.

A két ország közötti, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rögzíti az adófizetési szabályok részleteit, és szerepel benne az információcseréről szóló rendelkezés is. Ennek alapján Magyarország információkat kérhet a svájci hatóságoktól. De igazi félnivaló nincs ettől, az adóhatóság nem érdeklődhet általánosságban, minden magyar adóalany minden svájci jövedelméről, csak a konkrét cél megjelölésével. Vagyis a magyar adóalanynak a magyar ügyei miatt kell először „gyanússá” válnia a NAV számára, és ehhez kapcsolódóan kérhetők Svájcból információk.-->