Agrárkamara: felmérik a vagyont

Egyelőre kérdéses, milyen vagyonnal és hogyan kell majd elszámolnia a Magyar Agrárkamarának (MA) és húsz területi szervezetének a parlamenthez benyújtott kormánypárti törvényjavaslat nyomán. Az agrárkamarák ugyanis nem kezelnek állami vagyont, de magántulajdonban sincsenek, hanem úgynevezett kamarai köztestületi vagyont képeztek az elmúlt években. Alapvetően ez is a területi agrárkamarákra igaz, mert a MA-nak ma csupán néhány millió forintos vagyona van. A bizonytalanságok miatt egyelőre nem tudni, hogy a kormányzati, illetve az állami elszámoltatás mire és milyen módon terjedhet ki – állítják kamarai szakértők.

Mint ismert, Font Sándor és Jakab István fideszes, illetve Sáringer-Kenyeres Tamás KDNP-s képviselő a közelmúltban önálló indítványként terjesztette be az Országgyűlés elé azt a törvényjavaslatot, amelyben az agrárkamarákhoz miniszteri biztost neveznének ki, egyúttal pedig vagyonmérleg elkészítésére köteleznék a köztestületeket. A kamaráknak a vagyonleltárral alátámasztott mérleget november 30-i fordulónappal kellene összeállítaniuk, és legkésőbb a jövő év január 31-ig kellene eljuttatniuk a vidékfejlesztési miniszterhez.

A miniszteri biztos feladata lesz, hogy meghatározza az agrárkamarák helyzetének és vagyonának felmérési szempontjait – reagált a Világgazdaságnak Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke. Ugyanakkor hozzátette: a biztos személye még nem ismert, és a parlament egyelőre a benyújtott törvényjavaslatot sem fogadta el. A köznyilvános kimutatásokból azonban tudható, hogy a kamarák évi több milliárd forintos támogatást költhettek el az elmúlt években, amelyről el kell majd számolniuk – szögezte le.

A Magyar Agrárkamara az uniós forrásokat közvetítő Új Magyarország vidékfejlesztési program (ÚMVP) gazdálkodói információs szolgálatára vonatkozó programot hajtja végre, és az ehhez kapott források felhasználására kötött szerződéseket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) ellenőrzésével – közölték nevük elhallgatását kérő kamarai szakértők. Az önálló jogi személyekként működő területi kamarák viszont több más – például szaktanácsadási – feladatot is ellátnak, és az önkéntes tagság időszakában jelentősebb köztestületi vagyont is képezhettek. Ennek nagyságát – például az irodaházak és a készpénz értékét – szakértők ma több százmillió forintra becsülik, de erről pontos felmérés nem készült. A területi agrárkamarák a budapesti székhelyű Magyar Agrárkamarának is tagjai, így ez utóbbi olyan köztestületként működik, amelynek összesen húsz – tizenkilenc megyei és egy fővárosi – tagja van. A MA-nak ugyanakkor saját székháza sincs, tevékenységeit alapvetően bérleti konstrukciókban látja el.

Font Sándor szerint az agrárkamarák átalakításáról legkésőbb a jövő év június 30-ig új átfogó törvény készül, ennek végrehajtásához pedig pontosan látni kell, mekkora a tényleges kamarai vagyon. Itt nemcsak az uniós és a hazai támogatások felhasználásáról van szó, hanem a tulajdoni, a közvagyoni és a gazdálkodási viszonyokról is, amelyek feltérképezéséhez az Állami Számvevőszék vizsgálatára is szükség lesz – tette hozzá. HL

Jöhet a kötelező tagság?

Korábbi hírek szerint elképzelhető, hogy a mai szervezet „agrár-, élelmiszer-ipari és vidéki” kamarává alakul majd át, kötelező tagsággal és a mostaninál markánsabb köztestületi jelleggel. Ehhez a kamara állami feladatokat venne át. Egyes információk szerint a kötelező tagság a kisebb termelőknél csak jelképes regisztrációs díjjal társulna, míg a nagyobb agrárgazdasági szereplőknek – hasonlóan a ma működő önkéntes rendszerhez – terület- vagy árbevételfüggő éves összegeket kellene fizetniük. A változtatások a kamarai tagság látványos bővülésével járnának, mivel a mai 11 ezres tagság akár 200-300 ezresre is duzzadhatna.