Álom az import csökkenése

Gyükeri Mercédesz

2009.12.02, 05:00

Nehezen tűnik teljesíthetőnek az a cél, amely szerint az import élelmiszerek arányát 20 százalékra kell csökkenteni a hazai boltokban. Az uniós csatlakozás előtti tíz százalékhoz képest ma már 30 százalékos az import részesedése, jóllehet alapvetően megváltozott a magyar fogyasztók viszonya a hazai termékekhez. Míg öt évvel ezelőtt ez még nem jelentett feltétlenül előnyt, ma már fontos szempont.

Ezt erősíti az Ipsos friss felmérése is, amely szerint a lakosság főleg az élelmiszerek esetében ragaszkodik a magyar áruhoz, különösen a hús- és hentesáru, a tej és tejtermékek, illetve a zöldség- és gyümölcsfélék esetében. Ennek ellentmondanak a külkereskedelmi adatok, amelyek itt is a behozatal dinamikus növekedését mutatják az uniós csatlakozás óta. Nemcsak a feldolgozott termékek esetében növekszik az import, de – az alacsonyabb feldolgozottságú élelmiszerek kivitelének növekedése mellett – a nyersanyag-behozatal is számottevő. (Ez jellemzi például a sertéságazatot, ahol a drasztikusan csökkenő állatállomány nem képes ellátni a feldolgozóipart.)

Kérdéses tehát, mi egyáltalán magyar. „Felmérések szerint a vásárló főleg az ismert márkákat tekinti hazainak – függetlenül attól, ezeket Magyarországon gyártják-e” – mondta a Világgazdaságnak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára kiemelte: amíg az említett, 30 százalékra becsült kereskedői behozatalról sokat beszélünk, az ipari importról kevés szó esik. Márpedig a hazánkban működő multinacionális feldolgozóipari cégek gyakran külföldön gyártják akár a hagyományos magyar márkatermékeket is, de még az itt előállított élelmiszerek is sokszor külföldi alapanyagból készülnek.”

A lapunknak nyilatkozó gyártók kiemelték: helyettesítő termékként 2-3 külföldi mellett mindössze egyetlen hazai jelenik meg, ami részben azzal magyarázható, hogy a nagy áruházláncok külföldi anyacégük megmaradt készleteit helyezik ki a magyar üzletekbe. A Kaposvári Egyetem marketingtanszékének kutatása ugyanakkor rámutat: mind a felső, mind a legolcsóbb termékkategóriák esetében erőteljes akciókkal kínálnak importalternatívát az áruházak. Az előbbiekben különlegességekkel, az alsó szegmensben saját márkás termékekkel – mutatott rá a kutatást ismertető Polereczki Zsolt. Ezért látják úgy a termelők, törvényi szabályozás helyett megfelelő partneri megállapodás lenne szerencsés a gyártók és a kereskedők között.

Vámos György szerint a magyar áruk arányát nem annyira az üzlet mérete, mint a tulajdonos üzletpolitikája határozza meg. A kiskereskedelem fontos szereplői közül a Tescónál 70 százalékos a hazai termékek aránya, míg a Coop csoportnál ez az arány 90 százalék fölötti. Hackl Mónika, a Tesco szóvivője hangsúlyozta: a termékeik 10-12 százalékát kitevő saját márkás áruk jelentős hányada magyar. A Coopnál szinte csak hazai forrásból szerzik be ezeket.

A hazai élelmiszerek piacvesztésének fő okát azonban az árban kell keresni. Erre utal az Ipsos felmérése is, amely szerint vásárláskor először az árat mérlegelik, a származási hely csak az ötödik szempont. „Józan célnak csak azt tekinthetjük, hogy minél több magyar áru kerüljön a polcokra, de azt is figyelembe kell venni, hogy a tíz százaléknál nagyobb árkülönbség esetén a vevő már az olcsóbb importot választja” – hívta fel a figyelmet Vámos György. A főtitkár szerint a közeljövőben tovább nőhet az import aránya a kereskedelemben. Ezt elsősorban a válság magyarázza, hiszen a fogyasztók még inkább árérzékenyek lesznek. A helyzetet a január elsején hatályba lépő, éppen a magyar termelők védelmét célzó beszállítói törvény is befolyásolhatja, hiszen ez ugyanúgy védi a külföldi banánimportőrt, mint a zöldpaprika magyar beszállítóját – tette hozzá Vámos György.

Az olcsóbb termék kelendő

A harmadik negyedévben a háztartások 1,3 százalékkal alacsonyabb értékben vásároltak napi fogyasztási cikkekből, mint egy évvel korábban – derül ki a GfK Hungária most közölt adataiból. Ez azonban, ellentétben az év első felével, nem mennyiségi visszaesésből ered: a fogyasztók az olcsóbb – kereskedelmi vagy velük árban versenyképes gyártói márkás – termékeket keresték. Ez a fő élelmiszer-kategóriák közül a tej és tejtermékek, az olaj, a szénsavas üdítőitalok és az ásványvíz esetében is megfigyelhető.

A fogyasztói bizalom is viszszaesést mutat: a a márciusi mélypont után tapasztalható bizalomerősödés után a lakossági költési hajlandósága 8,3 ponttal 108,5-re esett vissza az előző negyedévhez képest.

magas tejből (22 százalék)