Az agráriumban is elszámoltatást szeretne a MAGOSZ

Az elmúlt nyolc év földértékesítési és földprivatizációs ügyeit is áttekintenék, közülük a „törvénytelenség határát súroló esetekben” elszámoltatnák a  baloldali kormánypolitikusokat – nyilatkozta a Duna Televízió reggeli műsorában Budai Gyula, a MAGOSZ szövetségi igazgatója, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet ellenőrző bizottságának tagja. Kijelentette: az agráriumban megítélt uniós pályázati pénzekről hozott döntéseket is átnézik – már most számtalan jogszerűtlen döntést vélelmeznek.

Amikor idén januárban elbírálták és kihirdették az agrár-környezetgazdálkodási program keretében elnyert uniós támogatásokról szóló döntéseket, akkor derült ki, hogy a nyerteseknek nincs meg az unió által  megkövetelt öt éves bérleti viszonyuk a földterületekhez. Ezért kellett sebtében kiírni egy újabb pályázatot és így földet biztosítani a uniós pályázat nyerteseinek – szögezte le Budai Gyula a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorának nyilatkozva. Hozzátette: továbbra is fenntartja állításait, és nem fogadja el Oszkó Péter leköszönő pénzügyminiszter cáfolatait. 

A Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége (MAGOSZ) igazgatója azonban tovább ment és kijelentette: a kormányváltást követően, az átadás-átvétel során az említett uniós pályázaton hozott döntéseket, azaz a nyertesek listáját is felül kell vizsgálni. „Rengeteg forrást juttattak olyan pályázóknak, akik nem jogosultak erre a támogatásra” – szögezte le a fideszes szakember. Hozzátette: ha nem teszik rendbe jogilag is a helyzetet – azaz nem rendelik hozzá szabályosan a földeket a támogatásokhoz, illetve ha arra nem jogosultaknak fizetnek ki uniós pénzeket – , szankcióra számíthatunk az EU-tól, amit már az új kormánynak kell kifizetni.

A Hattól nyolcig felvetésére, miszerint érvénytelenítik-e a pályázatokat, illetve erre egyáltalában van-e lehetőség, nem válaszolt egyértelműen a MAGOSZ igazgatója.

A vélelmezett törvénytelenségek felemlegetése mellett más oldalról is bírálta az uniós agrárpénzek szétosztását Budai. Kijelentette: azok a nagy gazdaságok nyerték az agrár-környezetgazdálkodási program uniós forrásait, amelyeknek nem igazán lett volna szükségük erre. A kis- és közepes gazdaságok pedig, amelyek az életben maradáshoz és a napi működéshez igényelték volna e forrást, nem jutottak hozzá.  
A Pénzügyminisztérium egyik reakciójára – miszerint a mostani kormányváltáskor nem állt elő az a helyzet, mint az előző Fidesz-kormány leköszönése idején, amikor is jelentős számban értékesítettek állami gazdaságokat – Budai Gyula úgy reagált: sokadszorra kapja meg ezeket a vádakat, a tizenkét állami gazdaság egykori magánosítását.
Emlékeztetné viszont a vádaskodókat arra –mondta – , hogy az elmúlt nyolc évben az MSZP-SZDSZ kormányok százkét állami gazdaságot privatizáltak, amelyeknek később több tízezer hektár területet próbáltak célirányosan juttatni haszonbérlet avagy értékesítés formájában. 

„Lehet csúsztatni, meg visszafelé mutogatni. Én viszont azt mondom, nézzük meg az elmúlt nyolc évet, amikor a haszonbérletbe adás úgy folyt, hogy valaki betelefonált a földalap-kezelőhöz, hogy ezt és ezt a területet kérnénk kiírni. Nem volt előre meghatározott értékesítési stratégia, az állami földekkel nem megfelelően gazdálkodtak” – hangzott az érvelés.  
Ezen privatizációs ügyek közül azoknál, amelyek a „törvénytelenség határát súrolják”, mindenképpen el kell számoltatni a baloldali kormányok tagjait – szögezte le Budai Gyula a Duna Televízióban.