Brüsszeli igen a moratóriumra
Döntés. A magyar agrárdiplomácia jelentős sikereként értékelte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt, hogy az Európai Bizottság engedélyezte Magyarország számára a termőföld-vásárlási moratórium meghosszabbítását. Így hazánk további három évre, 2014-ig korlátozhatja a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező uniós állampolgárok, illetve valamennyi jogi személy termőföldszerzését.
A hosszabbítás, amelyet már az előző kormány is támogatott, az elmúlt hetekben kiszivárgott hírek fényében nem számított meglepetésnek. Némileg ellentmond ugyanakkor a bizottság korábbi felülvizsgálatának, amely még a megszüntetés felé hajlott. A legfőbb érv az volt, hogy a moratórium alatt sem sikerült megszüntetni az egyenlőtlenséget a nyugat-európai és a magyarországi termőföldárak között: az elmúlt években tapasztalt növekedés ellenére a hektáronkénti 700-800 ezer forintos ár még mindig jóval alatta marad a környező országokénak. Michel Barnier, az Európai Bizottság témában illetékes, belső piacért felelős tagja is azt közölte: „Azért engedélyezzük Magyarország számára az átmeneti időszak további három évvel történő, egyszeri meghosszabbítását, mert hiszünk benne, hogy így képes lesz felkészülni a teljes körű liberalizációra, amelynek révén azután a magyar mezőgazdasági ágazat az unió belső piacának minden előnyét élvezni tudja.”
Kérdéses, a nyomott keresleti viszonyok mellett mennyire lesz elég a most engedélyezett három év ezeknek a különbségeknek a felszámolására a piacon. A nagyjából 200 ezer regisztrált agrártermelő többsége nem a saját földjén gazdálkodik, és kereseti viszonyaik aligha teszik lehetővé földhöz jutásukat. A kormány is inkább az állami földtulajdon – és ezzel a haszonbérlet – kiterjesztését támogatja, nem a földtulajdonhoz jutás segítését, például államilag garantált hitelekkel.
A bizottság mindenesetre – a Magyarországtól kapott információk alapján – úgy ítélte, „hoszszabbítás nélkül fennáll a veszélye, hogy a mezőgazdasági földterületek piacán súlyos zavarok lépnek fel”. Hasonló véleményt fogalmazott meg Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A Brüszszelben tartózkodó tárcavezető kiemelte: „A földpiac jelen körülmények közötti liberalizációja tág teret nyitna a spekulatív célú földvásárlásoknak, amelyek tovább szűkítenék a hazai mezőgazdasági termelők versenyfeltételeit.”
Felkérték ugyanakkor Magyarországot, hogy „fokozza a folyamatban lévő mezőgazdasági reform befejezésére tett erőfeszítéseit, érjen el haladást más intézményi tényezők, mint például a kárpótlási folyamat tekintetében”. Fazekas közölte: „A magyar agrártárca vezetése tisztában van azzal, hogy a moratórium meghosszabbításával nem oldódtak meg a termőfölddel kapcsolatos szabályozási kérdések. A minisztérium rövid távú célkitűzései között szerepel egy új földtörvény megalkotása, valamint átfogó birtokrendezés megvalósítása és a mezőgazdasági üzemszabályozás törvényi szintű bevezetése.” VG
A tavalyinál jobb év az agráriumban
12,3 százalékkal nőtt az átlagos jövedelmi szint 2010-ben az EU agrárágazatában – közölte első becslését az Eurostat. Egy évvel korábban 10,7 százalékos visszaesést szenvedtek el a termelők.A növekedés hátterében elsősorban a termények termelői árának – átlagosan 4,3 százalékos – emelkedése áll. Az átlagosan 9,9 százalékkal növekvő reáljövedelem 21 tagországban lett nagyobb a 2009-es szinthez képest. Szélsőségesek a különbségek: míg Dániában több mint másfélszeres volt a növekedés, Romániában és Nagy-Britanniában 8,2 százalékos csökkenés volt tapasztalható. Magyarországon 14,7 százalékkal nőttek a reáljövedelmek az ágazatban.
A növekedés hátterében elsősorban a termények termelői árának – átlagosan 4,3 százalékos – emelkedése áll. Az átlagosan 9,9 százalékkal növekvő reáljövedelem 21 tagországban lett nagyobb a 2009-es szinthez képest. Szélsőségesek a különbségek: míg Dániában több mint másfélszeres volt a növekedés, Romániában és Nagy-Britanniában 8,2 százalékos csökkenés volt tapasztalható. Magyarországon 14,7 százalékkal nőttek a reáljövedelmek az ágazatban.-->
