Dohánytermelők veszélyben?

Tízezer munkahely kerülhet veszélybe Magyarországon az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dohány-ellenőrzési keretegyezményének intézkedései nyomán – állítja a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége (Madosz). Mint Bényei Illés, a szervezet elnöke a Világgazdaságnak elmondta, az egyezmény a burley dohány termelőit lehetetlenítené el, akik főleg az ország elmaradottabb területein biztosítanak megélhetést a kézimunka-igényes termelésben. A 70 százalékban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében összpontosuló gazdálkodásban foglalkoztatottak 70 százaléka nő, 93 százaléka képesítés nélküli és fele roma, így a termelés a társadalmi feszültségek feloldásában is komoly szerepet játszik – érvelt Bényei Illés.

Arra a felvetésünkre, hogy a burley dohányt termelő nyolcszáz szerződött gazdaság miért nem áll át a hazai termés több mint kétharmadát kitevő virginia dohány előállítására, az elnök a fajták sajátosságait hozta fel magyarázatul. Míg a burley természetes – több hónapig tartó – szárítással készül, a virginiát szárítókamrában, akár egy hét alatt alkalmassá teszik a tárolásra. A kamrák azonban 10-15 millió forintos beruházást jelentenének a termelőknek. Ráadásul ahhoz, hogy kielégítő hatékonysággal működjön egy ilyen kamra, öthektárnyi területen kellene termelni a dohányt, míg az átlagos termelőterület ennél kisebb, a burley esetében nagyjából kéthektáros. (Az elaprózottság ebben az esetben nem magyar sajátosság, hanem a munkaigényes termelésből adódik, így Európa valamennyi dohánytermelő országára jellemző.) Bényei Illés ugyanakkor hozzátette: a burley fajta eltűnése gondot jelenthet a felvásárlók, vagyis a két hazai fermentáló számára is, hiszen azok most is csak a kapacitásuk egyharmadával működnek.

A WHO Magyarországon is törvénybe foglalt dohányzásellenes keretegyezményének tervezete, amelynek alapja egy tavaly elfogadott kanadai jogszabály, nem a dohány termelését tiltja, hanem minden, a dohánytermékeknek kellemesebb ízt adó adalékanyag és ízesítő használatát. Ezek alkalmazása az érdesebb aromájú burley dohányból készült termékeknél elengedhetetlenek. A Madosz elnöke úgy látja, egy teljes tiltás nem várt hatása az illegális termékek terjedése lenne, ami nyilvánvalóan épphogy szembe menne az egészségvédők szándékaival. Hozzátette ugyanakkor, nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az adalékanyagok kiűzése összefüggésben lenne a dohányzás remélt visszaszorításával.

Ezzel egyetért az a négy egészségvédő szervezet is, amely tegnap közleményben bírálta a Madoszt. Az asztmás, illetve tüdőbetegeket tömörítő szervezetek ugyanakkor azzal érvelnek, hogy ha a leszokásban nem is segít a tilalom, ízesítők nélkül kisebb a valószínűsége annak, hogy egy fiatal rászokik a dohányzásra.

A WHO javaslatairól egyelőre vita folyik, döntés az év utolsó hónapjaiban várható. Akkor is egy irányelv születhet – mondta el lapunknak Kökény Mihály, a világszervezet magyar szakértője. A volt egészségügyi miniszter kiemelte: a kérdésben Magyarországon is zajlottak tárcaközi egyeztetések, ám – az Európai Bizottság illetékeseinek legutóbbi nyilatkozataihoz hasonlóan – ő is inkább azt támogatná, ha a dohányzás zárt közösségi tereken való szabályozását terjesztenék ki.

Nem véletlen, hogy Brüsszel is inkább ebben az irányban – illetve a jövedékiadó-tartalom emelésével, a hirdetések visszaszorításával és a dohánytermékek egészségre ártalmas hatásait hangsúlyozó feliratok kötelezővé tételével – küzd a dohányzás ellen. A dohánytermesztést – amely az egész kontinensen jellemzően kedvezőtlen adottságú helyeken nyújt megélhetést – az unió a közös agrárpolitika 2013-ig tartó periódusában támogatja. 2010-től ugyanakkor a támogatás 50 százaléka a termeléstől független, míg a másik fele a közös agrárpolitika úgynevezett második pillérébe kerül át.

A megtermelt 880-900 ezer tonna a hazai alapanyagigények 60 százalékára volna elegendő, a termés átlagosan 40 százalékát ugyanakkor külföldön értékesítik a felvásárló fermentálók. Hazánkban kizárólag a világ két legelterjedtebb fajtáját, a virginia és a burley dohányt termelik. A termőterület 94 százaléka az Alföldön, háromnegyede Észak-Alföld régióban található.

A megtermelt 880-900 ezer tonna a hazai alapanyagigények 60 százalékára volna elegendő, a termés átlagosan 40 százalékát ugyanakkor külföldön értékesítik a felvásárló fermentálók. Hazánkban kizárólag a világ két legelterjedtebb fajtáját, a virginia és a burley dohányt termelik. A termőterület 94 százaléka az Alföldön, háromnegyede Észak-Alföld régióban található.

-->